Szeptemberre halasztott perek

Szeptember második felében folytatódhat több hitelintézet pere is az állammal szemben, tegnap ugyanis a Fővárosi Törvényszék számos ügyben képtelen volt ítéletet hozni. A hitelintézetek jellemzően azt kérték a bíróságtól, hogy ismerjék el, tisztességesek voltak az általános szerződési feltételeik, amelyek lehetővé tették az egyoldalú szerződésmódosításokat, emellett többen kérték, hogy küldjék el a vonatkozó jogszabályt az Alkotmánybíróságra, illetve az Európai Bírósághoz előzetes normakontrollra.

Az Evobank esetében az MTI tudósítása szerint szeptember 2-án születhet első fokú ítélet, a bíróság a hitelintézet szerződési feltételeinek tisztességességét meg fogja vizsgálni, azt az indítványt viszont elutasította, hogy az Alkotmánybíróságra küldje a törvényt. A Raiffeisen Lízing esetében szeptember 10-ére halasztották az ítélethirdetést, és szintén elutasították a törvény normakontrollra való továbbküldését az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság elé.

A Környe-Bokod Takarékszövetkezet tárgyalásán azt boncolgatták, egyedileg megtárgyalt szerződésekről, vagy általános szerződési feltételekről volt-e szó a hitelszerződéseknél. Az egyedileg megtárgyalt szerződési feltételek ugyanis nem lehetnek a per tárgyai, erre hivatkozba a szövetkezet keresetét ugyanúgy elutasíthatták volna, mint pénteken Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezetét. Döntés nem született, szeptember 10-ére halasztotta a bíróság az ítélethozatalt.

A nemrég még többségi állami tulajdonban lévő Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (Takarékbank) is beperelte az államot, a tegnapi tárgyaláson azonban nem született ítélet, azt szeptember 9-re halasztotta a Fővárosi Törvényszék. Több felperes, így a Takarékbank is kifogásolta, hogy az állam „egyenkérelmet” nyújtott be ellenkérelemként, amelyekben ugyanazokat az érveket hozta fel az általános szerződési feltételek érvénytelenségére, hiába volt szó különböző termékekről és szerződési feltételekről. Ezeket a kifogásokat a magyar államot képviselő ügyvédek visszautasították. Az ügyvédek azzal is érveltek a szerződési feltételek tisztességtelensége mellett, hogy például a Takarékbank egyes szerződései esetén az ok-lista nem volt érthető a fogyasztó számára, mert idegen szavakat, jogi és pénzügyi szakkifejezéseket tartalmazott.

Szeptember 10-ére halasztotta a határozathirdetést a Sopron Bank Burgenland ügyében is a bíróság. A hitelintézet képviselője a tárgyaláson kifejtette, hogy két szinten – alkotmánybírósági és Európai Bírósági – is fennáll a normakontroll jogszabályi lehetősége. Ennek az a jelentősége, hogy még időben eldőljön egy jogszabályról, hogy alkalmazható-e, azelőtt, hogy visszafordíthatatlan károkat okozna. A felperes kérte a keresetnek való helyt adást. Az alperes magyar állam a kereset elutasítását kérte. Szintén szeptember 10-ére folytatódhat az MKB Euroleasing Autóhitel Zrt. ügye. A társaság felperesként azt a törvényi vélelmet kívánja megdönteni, hogy az egyoldalúan módosítható szerződési feltételei tisztességtelenek.

OTP: formai hibák

A bíróság különböző formai okokból elutasította az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, a Merkantil Bank és az OTP Ingatlanlízing kereseteit, a pénzintézetek ezeket módosított formában ismét be fogják nyújtani – közölte az OTP az MTI megkeresésére. A bank ismét hangsúlyozta: álláspontja szerint az OTP csoport tagjai hitelezési tevékenységük során a mindenkori jogszabályoknak megfelelően jártak el. Az OTP Bank szerint is aggályos, hogy a törvény megfelel-e az alkotmányos követelményeknek, ezért várhatóan az Alkotmánybírósághoz fordul.