A várólista a legzavaróbb

Egy friss felmérés szerint a lakosság szívesen venne nagyobb üzleti jellegű szerepvállalást az egészségügyben. A magyarországi lakosság azt tartaná ideálisnak, ha az egészségügyben fele-fele lenne az állam és az üzleti szféra szerepvállalása – ismertette a napokban készült kutatás eredményét Győri Dávid, a Xallis Consulting ügyvezető igazgatója a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) konferenciáján. Meglepő fejlemény volt, hogy a szegényebb országrészekben, például Kelet-Magyarországon élők még az átlagnál is jobban szeretnék a nagyobb részben üzleti modellt az egészségügyben.

A megkérdezettek úgy látják, az elmúlt tíz évben az egészségügyi szolgáltatások színvonala sokat romlott, különösen a 60 év fölöttiek látják tragikusan a helyzetet. A lakosságot az egészségügyben a várólisták, a kapacitáshiány zavarja a legjobban, a második helyen a pénzhiány, a harmadikon a hálapénz áll. Az üzleti biztosítók megjelenése pedig a közvélekedés szerint mindhárom problémán enyhíthet. A lakosság meglehetősen ambivalensen viszonyul a hálapénzhez.

A megkérdezettek 53 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem lenne hajlandó több adót fizetni annak érdekében, hogy a paraszolvencia megszűnjön. A lakosság mindössze negyede nyilatkozott úgy, hogy legalább a hálapénznek megfelelő összeget hajlandó befizetni a költségvetésbe annak érdekében, hogy ez a szokás megszűnjön.

Az egészségbiztosítási piaci kínálatot a lakosság több mint fele alapvetően nem látja át, arra pedig csak minden negyedik megkérdezett volt nyitott, hogy egy tanácsadó ezzel kapcsolatban felkeresse. Az információ elterjesztését nehezíti, hogy minél kevesebbet tud valaki az egészségbiztosításokról, általában annál kevésbé akar hallani róluk. Aki egészségbiztosítást kötne, az legszívesebben egy nagy nemzetközi szolgáltatót választana magának, a magyar biztosítókban és a kisebb cégekben kisebb a bizalom.

A konferencián Zombor Gábor, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára közölte: a kormány hajlandó tárgyalni a biztosítókkal az egészségbiztosításokról. Hisznek abban, hogy a biztosítókkal együttműködve meg lehet oldani olyan problémákat, amelyek az egészségügyben felmerülnek. Az állami intézményekbe ugyanakkor nem engednék be a magánbiztosítókat, csak a magán fenntartású, teljes körű szolgáltatás nyújtó egészségügyi intézményekben finanszírozhatnának ellátást a betegek számára.

A biztosítók és a magán egészségügyi szolgáltatók azt remélik, a kormány törekvése arra irányul, hogy megszüntesse a kórházakban az ügyeskedést. A most épülő magánkórház mindössze 150 ágyas lesz, miközben a hazai kórházi ágyak száma 70 ezer, vagyis nagyon kevés kórházi hely kerülhet csak magánfinanszírozásba. Ha a kormány nem akar több pénzt betenni az egészségügybe a járulékok emelése által, és a privátbetegeket is távol akarja tartani az intézményektől, azzal tartóssá válhat az egészségügyben a forráshiány.

Olcsóbb lett a nyugdíjbiztosítás

A Magyar Nemzeti Bank ajánlást adott ki a nyugdíjbiztosításokról, amelynek nyomán kiárazódtak a piacról a túlságosan drága termékek – mondta Palotai Dániel, a jegybank ügyvezető igazgatója a Mabisz konferenciáján. Jelenleg 50 unit linked és 5 hagyományos nyugdíjbiztosítási termék van a piacon, ezek többsége folyamatos díjfizetésű. Jelenleg körülbelül 50 ezernél tart a szerződések száma, de az év vége felfutást hozhat. Az állománydíj eddig megközelíti a 9,5 milliárd forintot. A csökkenő TKM-ek miatt a várakozásokkal szemben nem az ügynöki jutalékszint csökkent, hanem a biztosítók a saját jövedelmezőségüket áldozták fel.