Még nem lesz osztrák bankfúzió Magyarországon

Miközben az államivá vált, és immáron a jegybank irányítása alatt álló MKB frissen érkezett vezérigazgató-helyettese az állam keze alá kerülő bankok összevonásáról beszélt, tegnap az Erste AG cáfolta, hogy tárgyalna a magyar Raiffeisen lakossági üzletágának, vagy a teljes banki operációnak a megvásárlásáról. „Általában nem kommentálunk híreszteléseket, de most egyértelműen kijelenthetjük: nem folynak ilyen tárgyalások” – mondta a Reutersnek az Erste szóvivője. A cáfolat ellenére a Raiffeisen Bank International (RBI) és az Erste AG részvényei is száguldottak tegnap a bécsi tőzsdén, a nap nyertesének számító RBI délután csaknem 6, az Erste 3,5 százalékos pluszban volt.

Az Erste a Hvg.hu cikkére reagált, amelyben arról írtak, hogy az Erste megvenné Raiffeisen magyar leányát, ez ügyben már a jegybanknál is jártak a hitelintézetek vezetői, és a kormány sem bánná a fúziót. Ez nem meglepő, a jegybank vezetői egyébként már korábban utaltak arra, összeolvadásokra lenne szükség a szektorban, mindössze öt-hat nagybankot tartanának kívánatosnak Magyarországon.

A Raiffeisen nem reagált a hírre. A magyarországi Raiffeisen anyacége, az RBI a múlt héten viszont bejelentette, hogy 20 százalékos mérlegleépítésre készül, részvényeladást és állami segítség bevonását viszont nem tervezi. Hogy pontosan milyen leánycégektől szabadulna meg az RBI, még nem közölték, a társaság pénzügyi vezérigazgató-helyettese, Martin Gruell csak annyit mondott, hogy az – egyébként nyereséges – orosz ZAO Raiffeisenbankot megtartják.

Az évek óta súlyos veszteségekkel küzdő magyarországi leányról már korábban is felröppentek a hírek, hogy eladó. Egy évvel ezelőtt a Széchenyi Bankkal tárgyaltak, de végül nem egyeztek meg az időközben csődbe ment, 49 százalékban állami tulajdonban lévő magyar hitelintézettel, amely egy eurós vételi ajánlatot tett a Raiffeisenre. A Hvg.hu szerint a magyar kormány is gondolkozott a Raiffeisen megvásárlásában az MKB és a Budapest Bank mellett, és jelképes összeget ajánlott a hitelintézetért, amit az osztrák tulajdonos nem fogadott el.

Az RBI negyedéves tőzsdei jelentéseiben egyébként többször utaltak már arra, hogy a nehéz piaci környezet miatt folyamatosan felülvizsgálat alatt van a magyarországi jelenlét. Az RBI tavalyi harmadik negyedéves jelentése szerint 2014 első kilenc hónapjában a magyarországi Raiffeisen 301 millió eurós adózás utáni veszteséget könyvelt el, ennek döntő része úgynevezett egyéb eredmény volt, amiből 272 millió eurót tett ki az adósokkal való elszámolásra tartalékolt összeg.

Nyereséges működésre a magyarországi Erste sem volt képes az elmúlt években, a hiteladósokkal való elszámolásra ők is tartalékoltak 360,8 millió eurót, így az anyacég harmadik negyedéves jelentése alapján a magyar leány több mint 370 millió eurós veszteséggel zárta az első kilenc hónapot. A bankszektort sújtó hatalmas terhek ellenére azonban a hitelintézet eddig határozottan állította, nem tervezi a kivonulást a magyarországi piacról, sőt fejlesztésekben, bővülésben gondolkoznak. 2011-ben indították el például a lakás-takarékpénztárukat, 2012-ben pedig megvásárolták a BNP Paribas privátbanki üzletágát.

Úgy tűnik, a kormányzat is számít az Erstére. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter decemberben a Figyelőnek adott interjújában arról beszélt, a banknak stratégiai céljai vannak Magyarországon, erős pénzintézet, ezért külön figyelmet érdemel. Arra is utalt, hogy a Raiffeisen helyzete más, de velük is szeretne a kormány szót érteni.