Mozgásba indult az olajpiac

Több mint 15 százalékkal emelkedtek az olajárak múlt csütörtöktől tegnapig, miután sorra láttak napvilágot az olyan hírek, amelyek szerint az árak összeomlására a kínálat erőteljes csökkentésével reagálnak az érintett cégek. A legutóbbi információ az volt, hogy a BP idén 13 százalékkal 20 milliárd dollárra vágja vissza beruházási kiadásait (múlt héten a Chevron jelentett be egy ugyanilyen mértékű csökkentést).

Az első komoly lökést az adta az olajárnak, hogy múlt pénteken kiderült: az USA-ban működő fúróberendezések számának heti csökkenése csaknem 30 éve nem látott mértéket öltött. Egyes befektetők szerint a hét hónapja tartó esés már elérte a mélypontját, a vállalatok reakciói kezdenek megmutatkozni az árakban, a kínálatban lefelé mutató kockázatok jelentkeznek a Mexikói-öbölben, az Északi-tengeren és Brazíliában. Mások viszont arra figyelmeztettek, hogy a termelés visszafogása csalóka lehet; az USA-ban egyelőre a legkevésbé hatékony kutakat vonták ki a termelésből – emlékeztetett a Morgan Stanley elemzése. A BP vezérigazgatója, Bob Dudley arra számít, hogy az USA-ban még idén nyárig bővülhet a kitermelés, mielőtt beállna egy állandó szintre. A kereslet/kínálat helyzete kicsit olyan, mint 1986-ban volt - mondta a Bloombergnek adott interjúban Dudley. Akkor az olajárak 30 dollár/hordóról 10 dollárra estek, és nem is tértek vissza egészen 1990-ig, amikor Irak lerohanta Kuvaitot. A BP-vezér szerint most akár három évig is 60 dollár alatt maradhatnak az árak, és hosszú idő telik el, amíg újra az utoljára tavaly júniusban látott 100 dolláros szintre érnek.

Az Európában irányadó Brent ára tegnap délig 56,9 dollár/hordóra nőtt, az USA-ban irányadó WTI minőségé 51,33-ra, ezzel együtt a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) illetékesei azt sugallják, hogy az árak nyárig nyomottak maradnak. A szervezet bécsi székhelyén tartott szakértői szintű tanácskozás résztvevői felhívták a figyelmet, hogy a szezonális kereslet még akkor is gyenge lesz, ha eredményesnek bizonyul Szaúd-Arábia stratégiája, amellyel korlátozni riválisai megerősödését. Két OPEC-küldött úgy nyilatkozott a Reutersnek, hogy a 30-35 dollár/hordós olajár sem zárható ki, miután 2015 első és második negyedévében a finomítói karbantartások miatt is kevésbé lesz kapós a nyersolaj. (Az OPEC főtitkára Abdalla El-Badri viszont arra figyelmeztetett a múlt héten, hogy az új projektek elmaradása bumeránghatással is járhat, és az olajár akár 200 dollárig is elmehet.)

Ezekben a találgatásokban azzal még nem is számolnak, hogy mi lesz, ha teljes erővel visszatér a piacra Irán, amelynek olajtermelése felére, napi egymillió hordóra esett vissza 2012 óta az ország nukleáris programja miatt kivetett szankciók nyomán. Teherán már készül a szankciók feloldása utáni időkre – tudta meg iráni olajügyi illetékesektől és nyugati diplomatáktól a Reuters –, a kiszivárgott tervezetek szerint a korábbinál jóval vonzóbb feltételeket kínálnak majd az országba érkező olajipari befektetőknek. Az új szerződések akár 25 évre is szólnak majd, kedvező megtérülési rátákkal, és lehetőség nyílhat majd vegyesvállalatok alapítására is helyi cégek bevonásával.

Orosz segítség a BP-nek

A várt másfél milliárd helyett 2,2 milliárd dollár üzemi eredménnyel zárta 2014 negyedik negyedévét a BP olajtársaság – szemben az egy évvel korábbi 2,8 milliárddal –, hála részben a csaknem 20 százalékos tulajdonában levő Rosznyeftnek. A nyugati szankciók, illetve a zuhanó olajárak hatását egyaránt megérző orosz olajcégtől 470 millió dollár folyt be a BP-hez az előzetes adatok szerint. Ez ugyan a fele sincs a tavaly beérkezett 1,1 milliárdnak, de az elemzők sokkal nagyobb visszaesésre számítottak.