A villámlás elsődleges hatása miatt a biztosítók egy átlagos évben 1,67 milliárd, a másodlagos – indukciós – hatások miatt pedig több mint 2,3 milliárd forint kártérítést fizetnek ki.
A viharkárok fő szezonja a nyár első fele. A legzivatarosabb hónap június, ezt július és május követi, de akár decemberben is előfordulhatnak viharkárok. Az elmúlt bő négy évben 2010 eleje és 2015 májusa között 265 ezer, villámcsapás okozta kárról érkezett bejelentés a biztosítókhoz, a kárkifizetések értéke pedig meghaladta a 20 milliárd forintot. A villámlás másodlagos hatása egyre több kárt okoz, tavaly például kétszer annyi ilyen káresemény történt, mint 2013-ban. Az indukciós hatások miatt bekövetkező káresemények növekedésében fontos szerepet játszik, hogy a háztartások egyre több műszaki berendezéssel rendelkeznek, amelyek érzékenyen reagálnak a feszültség ingadozására – mondta Balla László, a Mabisz lakásbiztosítási tagozatának az elnöke.
Egy-egy villámlás okozta kárra 70-80 ezer forintot fizetnek ki a biztosítók, a lakásbiztosítások átlagos díja ennek az összegnek körülbelül a harmada jelenleg, 28,9 ezer forint körül van. Magyarországon a lakásbiztosítások penetrációja Balla szerint viszonylag magas, 72 százalék körül van. Ráadásul a 2010 óta tartó csökkenő tendencia is megfordulni látszik, az idei első negyedévben már valamelyest növekedett a szerződések száma 2014-hez képest. Jelenleg 15 biztosító kínál lakásbiztosítást Magyarországon, és az ügyfelek 39-féle módozatból választhatnak. A villámlás okozta károkon felül is sokszor van szükség a biztosítókra, hiszen a körülbelül 3 millió szerződésre évente 650 ezer kárrendezés jut. A lakásbiztosítási piac egyébként meglehetősen koncentrált: 83 százalékát négy nagy biztosító, az Aegon, az Allianz, a Generali és a Groupama Garancia uralja.
A lakóingatlanokon túl a mezőgazdaságban is jelentős károkat okoznak a nyári viharok. A tűzkárok száma évente száz körül van, a kárkifizetések volumene 250 millió forint közelében alakult az elmúlt években. A jégeső okozza a legnagyobb kárt az agráriumban, ami ellen védekezni sem könnyű. A jégháló hatékony megoldás lehet, de rendkívül drága, emellett jégágyút vagy talajgenerátort lehet bevetni, hogy a légkörben csökkentsék a kialakult jégdarabok méretét – magyarázta Füzesi Dániel, a Mabisz mezőgazdasági bizottságának elnöke. A biztosítással rendelkező gazdáknak persze megtéríti a kárt a biztosító, ráadásul a biztosításhoz állami támogatás is igényelhető. A kérelmek postára adásának határideje tegnap járt le, a biztosítók 5 milliárd forint fölötti díjbevétellel számolnak a támogatott konstrukciókból. Az idén összesen 10-15 százalékos díjbevétel-csökkenéssel számolnak a piaci szereplők, mivel estek a terményárak, és az orosz embargó miatt a vetőmagtermelés is visszaesett.
A szántóföldek felét biztosítják
Tavaly 12,5 milliárd forint volt a biztosítók mezőgazdasági biztosításokból származó díjbevétele, ami valamelyest elmaradt a 2013-astól, amikor az agrárágazat összesen 12,8 milliárd forintot fordított biztosításokra. A legnagyobb részt a biztosításokból a növénybiztosítások teszik ki, tavaly 11,259 milliárd forint ment erre, ennek a fele volt államilag támogatott. A szerződések száma nőtt tavaly, 22-23 ezer gazdának és a szántóföldek felének volt már biztosítása.A kárkifizetések kifejezetten jól alakultak 2014-ben, mindössze 3,8 milliárd forint kárt kellett a biztosítóknak megtéríteniük. A kárhányadok egyébként hektikusan alakulnak, 2010-ben például bőven több kártérítést fizettek a piaci szereplők, mint amennyi biztosítási díj befolyt hozzájuk.
A kárkifizetések kifejezetten jól alakultak 2014-ben, mindössze 3,8 milliárd forint kárt kellett a biztosítóknak megtéríteniük. A kárhányadok egyébként hektikusan alakulnak, 2010-ben például bőven több kártérítést fizettek a piaci szereplők, mint amennyi biztosítási díj befolyt hozzájuk. -->
