2015 a dollár éve volt

A 2015-es év a dollárról szólt a devizapiacon, gyenge teljesítményre viszont jócskán akadt példa, a nyersanyagteremelő országok esetében 20-30 százalékos zuhanás sem volt ritka. A legnagyobb, Dél-Amerikában tapasztalt esések pedig egészen ijesztők voltak, valószínűleg a következő hónapokban sokat hallunk még Brazília és Argentína gazdasági problémáiról.

A dollár nagyrészt azért erősödött, mert a piac egész évben a Fed kamatemelésére készült, ami azonban csak december közepén történt meg. Ráadásul ezzel egy időben az Európai Központi Bank december elején további monetáris lazításról döntött, és nincs kizárva, hogy 2016-ban további lépésekkel áll majd elő. A széttartó monetáris politika következtében a dollár idén 10 százalékkal erősödött az euróval szemben.

Az amerikai deviza jegyzését jövőre is elsősorban a jegybankok politikája határozhatja meg. Egyesek szerint már eleget erősödött a dollár, beárazták a befektetők az eltérő kamatpályákat, a többség viszont továbbra is úgy vélekedik, hogy csak idő kérdése, hogy az euró-dollár jegyzés paritásig essen, ami további majdnem 10 százalékos erősödést jelentene az amerikai devizának.

Már a fejlett országok devizái esetében azonosítható volt a 2015-ös év másik nagy trendje, a nyersanyaghoz kötött országok fizetőeszközeinek gyengülése. Nem véletlen, hogy az általunk vizsgált devizák közül a kanadai dollár közel 20 százalékos zuhanása járt az élen, mellette az olajhoz erősen kötődő norvég korona, az ausztrál dollár és az új-zélandi dollár bukott nagyot. Mindez arra vezethető vissza, hogy az olaj ára az év eleji 60 dolláros szintről jócskán 40 dollár alá esett.

A feltörekvő devizák esetében volt példa sokkal nagyobb zuhanásra, különösen Dél-Amerikában. A legnagyobb esés kétes dicsősége az év végi hajrájával az argentin pesóhoz fűződik, hiszen a deviza 52,7 százalékkal zuhant egy év alatt a dollárral szemben, miután december közepén az argentin kormány leértékelte a pesót. Ennek következtében az év utolsó két hetében 32,8 százalékot zuhant az argentin deviza. Az év második legnagyobb vesztese az ukrán hrivnya volt: 49,1 százalékkal gyengült az utóbbi egy évben. Nem szerepelt sokkal jobban a brazil reál sem, mely egy év alatt 46,2 százalékkal gyengült.

A forint egy év alatt 11,7 százalékot veszített a dollárral szemben, ezzel a régióban a lengyel zlotynál és a cseh koronánál gyengébben muzsikált, viszont a román lejt sikerült felülteljesítenie, hiszen Romániában szintén a politikai botrányok bonyolították a helyzetet.