Elsősorban a részvények és az olaj szempontjából indult rosszul a 2016-os év, a kínai Shanghai Composite index például már majdnem 15 százalékot zuhant alig egy hét alatt, míg a német DAX 7,7 százalékkal áll tavaly év végi értéke alatt. Közben az olaj is több mint tíz százalékkal lett olcsóbb. Mindez azt mutatja, hogy jelentős tőke mozdult meg, így érdemes egy pillantást vetni arra, melyik eszközök profitáltak a helyzetből.
A mostanihoz hasonló helyzetben a hagyományos menekülőeszközök szoktak jól szerepelni, ezt láttuk az elmúlt egy hétben is. A devizapiacon a három menekülődeviza közül a japán jen már több mint 2 százalékkal erősödött a dollárral szemben, a svájci frank fél százalékot javított, míg a norvég korona 0,4 százalékkal gyengült. A norvég deviza esetében a hatás kettős, hiszen egyrészt menekülőeszközként erősödne, másrészt viszont az olajár esése a norvég gazdaságra is negatív hatással van. Érdemes a számok mellett megnézni a feltörekvő devizák bő egyhetes teljesítményét is: a dél-afrikai rand már 7,2 százalékkal esett vissza, az orosz rubel 5,6 százalékos eséssel kezdte az évet, míg a török líra 3,5 százalékot veszített. A forint eddig viszonylag olcsón megúszta a feltörekvő piaci eladási hullámot, a magyar deviza 0,6 százalékos gyengülésben van 2016 eleje óta.
A kötvénypiacon a mostanihoz hasonló kockázatkerülés idején hagyományosan a fejlett kötvények teljesítenek jobban a feltörekvőkkel szemben, most is ennek jeleit láthattuk. Elsősorban az amerikai és brit kötvények esetében láttunk intenzív hozamcsökkenést az elmúlt bő egy hétben, a brit tízéves húsz bázisponttal esett vissza 1,76 százalékra, míg az amerikai tízéves állampapír hozama 14 bázisponttal csökkent. Ezzel párhuzamosan a feltörekvő kötvények közül a török tízéves hozam 11 százalékra emelkedett, ami 50 bázisponttal magasabb, mint 2015 végén, míg az orosz tízéves hozam majdnem 20 bázisponttal 9,92 százalékra emelkedett. A magyar tízéves hozam stagnált az elmúlt egy hétben, így nemcsak a deviza-, hanem a kötvénypiacon is sikerült eddig átvészelni a piaci pánikot.
A kockázatkerülés növekedését a fentiek mellett sokszor jelzi az úgynevezett „félelemindex” emelkedése. Ez a név a piaci volatilitást mérő a VIX indexet takarja. A múlt év végén ez 17,29 ponton állt, azóta pedig több mint 15 százalékkal 20 pont fölé ugrott a mutató.
