MKB: csak egy jó ajánlat van

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a saját felelősségem is, hogy az utóbbi napokban félrevezető információk jelentek meg a magyar sajtóban – gyakorolt önkritikát Nagy Márton, az MNB alelnöke újságírók előtt pénteken. Az azonban nem derült ki, hogy ő mivel járult hozzá ahhoz, hogy az eredeti menetrend felborult. Aszerint az MNB május végén, június elején szeretett volna beszámolni az MKB szanálásáról, miután akkorra lezárult volna az értékesítés, s másnap bemutatkozhatott volna a vevő. Csakhogy kiszivárgott, a Pénzügyi Stabilitási Tanács kiválasztotta az MKB megvásárlására pályázatot benyújtók közül a legmagasabb, 37 milliárd forintos ajánlatot tevő, háromtagú – két magántőkealap és a Pannónia Nyugdíjpénztár alkotta – konzorciumot.

Ahhoz képest, hogy korábban Balog Ádám, az MKB elnök-vezérigazgatója azt mondta, tanácsadóik 50-70 bankot, illetve magántőkealapot kerestek meg, szerénynek tekinthető, hogy december végén mindössze heten tettek vételi ajánlatot. A Blue Robin, a Minerva, a Pannónia Nyugdíjpénztár, a londoni bejegyzésű Anacap Financial Partners LLP, két amerikai magántőkealap, a J.C. Flowers és a Ripplewood Holdings, valamint egy magyar tulajdonú kisebb pénzintézet. Utóbbiról csak annyit lehet tudni, hogy az jegybanki forrásaink szerint nem az NHB Növekedési Hitel Bank – noha ez annak alapján kézenfekvő lenne, hogy annak tulajdonosa Szemerey Tamás, az MNB-elnök, Matolcsy György unokatestvére –, és nem a Magnet.

Mellettük a leírás leginkább a Gránit Bankra illik, melynek jelentkezését az MKB-val tavaly december óta tető alá hozott ügyletei is alátámaszhatják.
Rajtuk kívül Nagy szerint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is bent volt az MKB adatszobájában, ám nem tett ajánlatot. Az alelnök azonban úgy tudja, a londoni székhelyű nemzetközi pénzügyi intézmény továbbra is érdeklődik, s majd a nyertes ismeretében dönti el, beszáll-e a konzorciumba tőkeemeléssel vagy az új tulajdonosoktól részvényt vásárolva. Ám a Világgazdaság értesülése szerint az EBRD a vevői konzorciummal – annak finoman szólva nem veretes névsora és zavaros tulajdonosi háttere miatt – nem kíván egy hajóban evezni.

Még úgy sem, hogy, újfent cáfolva a piacon magukat a mai napig makacsul tartó feltételezéseket, Nagy kijelentette, nincs és nem is lesz jegybanki pénz – jelesül az MNB-alapítványokon keresztül – az MKB megvásárlásában. Ha ugyanis lenne, akkor ez tiltott állami támogatásnak minősülhetne, amit az Európai Bizottság minden bizonnyal szankcionálna. Kérdés, elegendő garancia-e Brüsszel számára, hogy a Blue Robin vezette konzorcium tagjainak ügyvédi ellenjegyzéssel nyilatkozniuk kellett arról, hogy nem vettek igénybe, és a jövőben sem igényelnek állami pénzt, jelesül az alapítványoknak juttatott, a Kúria és az Alkotmánybíróság által közpénznek minősített vagyonból.

Ráadásul ma még a jegybank sem tudja megmondani, hogy a kiválasztott MKB-vevők képesek lesznek-e előteremteni a beígért 37 milliárdot. Ha nem, akkor az MNB elölről kezdheti a bank eladását, mivel Nagy szerint egyetlen ajánlat sem haladta meg azt a 32,1 milliárd forintot, amennyiért karácsony előtt egy nappal a hazai pénzintézetek által összedobott Szanálási Alap tulajdonában lévő MSZVK Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt. kivásárolta az MKB-t az államtól.

Ha ennél olcsóbban adnák el az MKB-t, akkor az MSZVK veszítene, a különbözetet pedig a hazai pénzintézeteknek kellene befizetniük a Szanálási Alapba. Márpedig ez a többletkötelezettség végképp megtorpedózhatná az EBRD, az Erste és a kormány közötti megállapodást, amelynek az aláírása többek között azért húzódik a 2015. februári szándéknyilatkozat óta, mert azt követően a kormány javaslatára a parlament előírta, hogy a tavaly márciusban bebukott Quaestor kártalanításának terheit a pénzintézeteknek is viselniük kell.

70 milliárdot is kínált valaki?

A legmagasabb árat ajánlót választotta ki az MNB – reagált lakonikusan a jegybank kommunikációs osztálya, amikor a Világgazdaság szembesítette a piacon végigfutott hírrel, miszerint a nevesnek számító amerikai magántőkealap, a Ripplewood Holdings 250 millió dollárt is adott volna az MKB-ért. Ennél többet az MNB hivatalosan nem kívánt mondani, jegybanki forrásaink azonban úgy reagáltak, az eladó MSZVK-t közvetetten tulajdonló hazai pénzintézetek örültek volna a legjobban, ha az MKB-ért kifizetett 32,1 milliárd forintjuk több mint dupláját kapták volna vissza.