A garantált hozamnak is megvan az ára

Ha olyan befektetést szeretnénk, amelynek a hozamát előre ismerjük, és nem szeretnénk az árfolyam-ingadozás miatt aggódni, négy évnél rövidebb időtávon állampapírokban érdemes gondolkodni. Míg a bankbetétek (feltétel nélkül) elérhető hozama egyéves időtávon mindössze 0,01–2,1 százalék között mozog (és inkább a 0,01–0,3 százalék a nagy átlag), az egyéves kamatozó kincstárjegy hozama 2,25 százalék jelenleg, amely a minden feltétel nélkül elérhető bankbetét hozamát felülteljesíti. Betétekben csak akkor érdemes gondolkodni, ha a kiszemelt futamidő előtt bármikor szükségünk lehet a pénzre, ugyanis betéteknél csak a kamatot bukjuk visszaváltás esetén, az állampapíroknál viszont előfordulhat, hogy a visszaváltási árfolyam miatt a tőkénk is sérül. Kamatozó Kincstárjegy esetén például körülbelül 82 napot kell várnunk, hogy veszteség nélkül visszaválthassuk a papírunkat. Szintén szóba jöhetnek a hozamgarantált alapok, amelyek nagyjából a bankbetétek hozamát képesek produkálni lekötés nélkül, az állampapírok hozama viszont ennél jobb.

Négyéves időtávon egyértelműen a lakástakarékok hozama a legmagasabb, a legnagyobb feltétel nélküli EBKM-hez az OTP lakástakarékon keresztül jutunk hozzá, ahol 10,93 százalék ez az érték. Még tízéves időtávon is magasabb hozamot kínálnak, mint egy állampapír: még a legalacsonyabb, 4,15 százalékos EBKM-mel rendelkező lakástakarék hozama is magasabb, mint a jelenleg elérhető, 10 éves BMÁK 3,8 százalékos éves hozama. A lakástakarékok jelentős hátránya viszont, hogy csak lakásvásárlásra, felújításra költhetjük el a pénzünket, és ha nem így teszünk, vagy a minimum futamidő előtt felrúgjuk a szerződést, simán előfordulhat, hogy a magas, 1 százalékos szerződéskötési költség miatt mínuszban jövünk ki ezzel a megtakarítási formával, az állampapírok előnye ehhez képest az, hogy sokkal likvidebbek.

Ha tíz évnél hosszabb (lehetőség szerint inkább 20-30 éves) időtávra kőbe vésett szerződéses hozamot szeretnénk, az egyetlen terméktípus, ami szóba jöhet, az a vegyes életbiztosítás. Ezekbe a termékekbe be van építve egy úgynevezett technikai kamatláb, amely nyugdíjbiztosítások esetén 2-2,75 százalék (júliustól maximum 2,3 százalék lesz), valamint az efelett elért hozam nagy részét is megkaphatjuk, plusz, ha bevállaljuk, hogy nyugdíjig teszünk félre, 20 százalékos állami támogatást is kapunk a megtakarításra.

Ezeknek a hátránya „mindössze” annyi, hogy a költségek olyan magasak, hogy még állami támogatás mellett is épphogy pluszban vagyunk velük 15-20 év alatt, anélkül pedig elfelejthetjük a pénzünket 30-40 évre. A legnagyobb technikai kamatot egyébként a legolcsóbb termék, az MKB nyugdíjbiztosítása adja.