A vártnál sokkal jobban növekedhet a brit gazdaság

A brit jegybank csütörtökön közzétett új inflációs jelentése szerint a brit hazai össztermék (GDP) 2017 egészében átlagosan 2 százalékkal növekedhet. Novemberben közzétett előző prognózisában a Bank of England 1,4 százalékos növekedést valószínűsített az idei évre a brit gazdaságban.
   
A csütörtökön ismertetett új jelentés szerint a növekedési előrejelzés javítását a brit pénzügyminiszter, Philip Hammond által kilátásba helyezett költségvetési ösztönzés, a világgazdasági aktivitás élénkülése, a globális tőzsdei fellendülés és a hazai hitelpiaci kondíciók kedvezőbbé válása indokolta.
   
A Bank of England szerint emellett a hazai kereslet is erősebb volt az elmúlt hónapokban a korábban vártnál.
   
A brit jegybank szerint azonban a nominálbérek növekedésének lassulása, valamint a font gyengüléséből eredő magasabb importárak miatt a következő években valószínűleg már érdemben csökken a háztartások reálbér-növekedésének üteme, és ennek nyomán várhatóan lassul a fogyasztási kiadások reálnövekedése is.
   
Mindezek figyelembevételével a Bank of England jövőre 1,6 százalékos, 2019-ben 1,7 százalékos növekedéssel számol a brit gazdaságban, bár minimális mértékben a jövő évre szóló prognózisát is javította: korábban 1,5 százalékos növekedést várt 2018-ra.
   
A Bank of England inflációs jelentése hangsúlyozza azt is, hogy a font jelenleg 18 százalékkal gyengébb 2015 novemberében mért legutóbbi csúcsszintjénél, és emiatt a következő néhány évben a brit infláció várhatóan meghaladja a kormány által a jegybank számára előírt 2 százalékos éves inflációs célt.
   
A Bank of England előrejelzése szerint 2018 első felében az infláció eléri a 2,8 százalékot, és a következő három évben is csak fokozatosan, 2,4 százalékig lassul.
   
Decemberben 1,6 százalékos inflációt mértek Nagy-Britanniában, a megelőző egy évben pedig jórészt zéró környékén, illetve negatív tartományban járt az éves fogyasztói árindex.
   
Londoni pénzügyi elemzők szerint a vártnál jobb növekedés és a gyorsuló infláció környezetében látótávolságba került a Bank of England első kamatemelése.
    
Paul Hollingsworth, a City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics brit gazdasági elemzésekkel foglalkozó közgazdásza a Bank of England csütörtöki inflációs jelentését értékelő kommentárjában közölte: a cég a maga részéről a konszenzusnál és a Bank of England előrejelzésénél jóval gyorsabb, 2,5 százalékos növekedést vár a brit gazdaságban, és azzal számol, hogy a jegybank a jövő év negyedik negyedében emeli alapkamatát.
   
A Capital Economics elemzője szerint azonban ha a ház jövő évi növekedési előrejelzése valóra válik, akkor ennél korábbi jegybanki kamatemelés sem kizárható a Bank of England részéről.
   
A Bank of England tavaly augusztusban az azóta is érvényes - csütörtökön változatlanul hagyott - 0,25 százalékos történelmi mélypontra csökkentette alapkamatát a több mint hét évig érvényben tartott 0,50 százalékról, amely szintén mélységi rekord volt.
   
A brit jegybank abban a hónapban a kamatcsökkentés mellett 435 milliárd fontra (160 ezer milliárd forintra) emelte a mennyiségi enyhítésre fordítható állampapír-vásárlási keretet az addig kihelyezett 375 milliárd fontról, és külön tízmilliárd fontos eszközvásárlási programot is meghirdetett befektetési besorolású vállalati kötvényekre.
   
Ennek az agresszív enyhítési lépéssorozatnak az előzményeként a brit gazdaság aktivitási mérőszámai több éves mélypontokra zuhantak, sokkszerű reakcióként arra, hogy a brit EU-tagságról tavaly júniusban tartott népszavazáson a résztvevők többsége a kilépésre voksolt.
   
A reálgazdasági mutatók azonban a későbbi hónapokban a vártnál meredekebben visszalendültek, és a Bank of England által korábban valószínűsített technikai recesszió sem következett be.

MTI-->