Keletre tartanak a Cityből
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Közép-Európa gőzerővel készül a Brexit miatt a londoni Cityből távozó pénzügyi szolgáltatók és banki dolgozók befogadására. A korábban tapasztalt agyelszívás ugyanis a visszájára fordul, az unió nyújtotta előnyöket továbbra is élvezni kívánó társaságok az olcsó, mégis magas színvonalon dolgozó tagállamokban szervezik jövőjüket. Így tesz a több mint 5 ezermilliárd dollár befektetéséről gondoskodó BlackRock is, a világ legnagyobb vagyonkezelője, amely félezer állást hoz, illetve teremt Budapesten a közeljövőben. A marketinges, pénzügyi elemzői és más pozíciókra meghirdetett állások iránt élénk az érdeklődés, a jelentkezők harmada a City dolgozói közül került ki – mondta a Bloombergnek Melanie Seymour, a BlackRock budapesti képviselője. Szerinte a Londonban dolgozó magyar pénzügyeseket hajtja ugyan a hazatérés vágya, ám eddig ennek a megfelelő karrierlehetőségek korlátozottsága gátat szabott, s nyilván az itt elérhető fizetés sem volt éppen londoni szintű. A pénzügyi szolgáltatók eddig jobbára a magas szakértelmet nem igénylő telefonos ügyfélközpontjaikat vitték keletre, de most már az eddig a „főhadiszálláshoz” kötött pozíciók betöltésére is eséllyel pályázhatnak a keleti tagállamok és az onnan érkezők.
Közülük is első helyen áll Lengyelország, amely már most 936 pénzügyi központot üzemeltet 212 ezer fővel, hozzájuk 2020-ig az előrejelzések szerint még százezren csatlakozhatnak. Harmincezren már az idén megérkezhetnek azoktól a pénzügyi szolgáltatóktól, amelyek a Brexit után is ragaszkodnak az uniós jelenléthez. A svájci UBS Krakkóban, az amerikai Goldman Sachs Varsóban építi ki bázisát, és őket követheti a JPMorgan Chase is. Csak az utóbbi kettő 5,5 ezer állást hozhat ide.
A bankok mellett az informatikai óriások is költöznek. Hatalmas költségeket spórolhatnak meg csak a béreken, hiszen például egy 3-5 éves gyakorlattal rendelkező programozó Prágában átlagosan havi 740 ezer, Budapesten 860 ezer forintot kereshet, míg Dublinban 1,68 milliót ér most a munkája. Az arányok más szektorokban is hasonlók.
„Sok a bizonytalansági faktor, de nem gondoljuk, hogy ez a magyar munkaerőpiacon bármilyen jelentős változást idézne elő” – válaszolta a Világgazdaságnak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Szerinte a hazai munkaerőpiac fel tudná szívni a jól képzett, innovatív, nyelveket beszélő, kreatív munkaerőt, ugyanakkor a brit gazdaság sem érdekelt abban, hogy hazaküldjék a kelet-közép-európai dolgozókat.
A 9 százalékos magyarországi társasági nyereségadó Parragh László szerint egyfajta névjegy, amely Magyarországra irányítja a figyelmet. „Azt ugyanakkor nem gondolom, hogy Magyarország adóparadicsom lenne” – tette hozzá.
Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint Magyarország vonzó célpont az alacsony társaságiadó-kulcsa miatt, de egy cég nem csak ezt az egy dimenziót veszi figyelembe, amikor telephelyet választ. „A hosszú távú stabilitásra is szükség van, ugyanis ezek a cégek 15–30 évre választanak” – mondta lapunknak az elemző. Vannak olyan pénzügyi központok, amelyekkel ez a régió egész egyszerűen nem tud versenyezni: Frankfurt, Párizs és Dublin le fogja fölözni ezen cégek krémjét. Ám ha a Magyarországot választó cégek az üzleti környezetet megfelelőnek találják, akkor további munkahelyeket teremthetnek itt – véli az elemző.
