Nem adhatják el áron alul a lakást

Megszavazta tegnap az Országgyűlés azt a KDNP-s képviselők által benyújtott jogszabály-módosítót, amelynek értelmében ezentúl csak az eddigieknél szigorúbb feltételek mellett, az ingatlan becsértékének száz százalékán lehet árveréseket tartani. A bírósági végrehajtásról szóló törvényt 165 igen és 1 nem szavazattal változtatták meg. Egy év sikertelen árverezés után a becsérték 90 százalékán lehetne elárverezni a végrehajtás alatt álló ingatlant. A végrehajtásban érintett összes fél – vagyis az adós és mindenki, akinek tartozik – ugyanakkor közösen megállapodhat egy alacsonyabb összegben is. Ebben az esetben azonban megszűnik minden fennmaradó követelés és tartozás. Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője a szavazás utáni tájékoztatóján örömtelinek nevezte, hogy gyakorlatilag teljes támogatást kapott a módosítás. Hozzátette: azokat a családokat próbálják így nehéz helyzetükből kiemelni, akik elveszítik az otthonukat, és ezután még a felvett hitel maradékát is törleszteniük kell. Mint korábban megírtuk, a nem teljesítő lakossági hitelek arányának folyamatos csökkenése mellett még mindig jelentős a bankok kezében lévő lakóingatlan-állomány, amely korábban bedőlt hitelek fedezetéül szolgált. A pénzintézetek több mint ezer lakóingatlant hirdettek meg tavaly.

A bankszövetség szerint az adminisztratívan megemelt kikiáltási ár időben jelentősen elhúzhatja az ingatlanárveréseket, s ezalatt a késedelmi kamatok tovább növelik a tulajdonos tartozását. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára az MTI megkeresésére kiemelte: a legkevésbé forgalomképes, lemaradó vidéki régiókban a kikiáltási árnak a kereslet fölé emelése akár el is lehetetlenítheti az adósok fizetőképességének helyreállítását, illetve pont ezekben a fejlesztésekre szoruló régiókban általánosan is visszafogó hatást gyakorolhat a banki hitelezés számos formájára. Az intézkedés így megdrágítja a hiteleket. A főtitkár hozzátette: a végrehajtási eljárások jelentős részét hagyományosan nem a pénzügyi intézmények, hanem egyéb szervezetek – például a közműszolgáltatók, az adóhivatal, a társasházak – indítják.