Kísérletek a piaci súly növelésére

Második Magyar Tej Termelői Szervezet Kft. néven alapított céget huszonhét tejtermelő – derült ki a Cégközlönyből. A szolnoki székhelyű társaság nevében a termelői szervezet a tejpiaci szerveződési formát is jelöli, amelyik az egyike az Európai Unió által elismert csoportosulásoknak. A termelői szervezet tagjai közösen tárgyalnak a felvásárlókkal az árról és a szállítási feltételekről, de a megállapodásokat külön-külön kötik meg – mondta a Világgazdaságnak Lukács László, a cég ügyvezetője. A Második Magyar Tej Kft. tulajdonosai évi 75 millió liter tejet állítanak elő, de az ügyvezető további termelők csatlakozására számít. A tárgyalásokon túli aktivitást, például közös feldolgozó létesítését, egyelőre nem tervezik, csupán a közös beszerzés merült föl, de Lukács szerint hosszabb idő lesz, amíg odáig eljutnak.

A termelői szervezet nem azonos a termelői csoporttal, amelyben a termelők úgy állnak össze, hogy a tejüket a közös szervezet értékesíti, nála keletkezik az árbevétel is. Ennek azért van jelentősége, mert a Vidékfejlesztési programban a termelői csoportok számára létezik támogatás, az pedig árbevételhez kötött. Ha egy termelői csoport megkapja a Földművelésügyi Minisztérium elismerését, akkor annak tagjai jogosultak lehetnek különféle támogatási előnyökre, így például beruházási pályázataikra többletpontot kaphatnak, és egyéb támogatásoknál is számíthatnak arra, hogy előnyben részesítik őket. Lényeges – és az agrártárca által például a sertéstermelőknél is tudatosítani próbált – jellemzője ezeknek a szerveződéseknek, hogy a közös fellépés nem minősül kartellnek.

Lukács szerint a termelők összefogását a támogatási előnyökön felül főleg az ösztönzi, hogy az eredetileg négy termelői csoport által alakított, azóta további 21 taggal bővült MTT Tej Magyar Tejtermelői Szervezet Kft. – amelynek szintén ő az ügyvezetője – sikeres volt a felvásárlókkal folytatott alkuban. A cég 2016 második felében lépett a piacra, tulajdonosai 280 millió liter tejéről tárgyalva, ami a magyar tejelőállítás körülbelül 20 százaléka – érzékeltette piaci súlyukat. Sikerült a magyar feldolgozók között versenyhelyzetet teremteni, jó árakat és szállítási feltételeket kínáltak, így a külföldi ajánlatokat nem is kellett élesre állítani.

A pécsi székhelyű MTT zömében főleg dunántúli, míg a Második Magyar Tej Kft. alföldi tejtermelőket fog össze. Márciusban egy másik, tejtermelők által alapított céget is bejegyeztek. A hajdúböszörményi központú Hajdú Tej Termelői Szervezet Kft. üzletrészein tíz tejtermelő osztozik.

Piaci várakozások

Az elmúlt fél év jelentős áremelkedése az utóbbi hetekben megtorpant, noha azok közül a tényezők közül, amelyek a tejár növekedését okozták, a termeléscsökkenés még most is hat. A késztermékek árai nem emelkedtek az utóbbi időszakban, ami a szakértők szerint hatással lesz a felvásárlási árakra is. A tejpiacon úgy vélik, a megtorpanás várhatóan két-három hónapos lesz, és jelentős árcsökkenést nem hoz, azután pedig a második fél évben újabb lendületet kaphat a kereslet, és nőhetnek a felvásárlási árak. A kérdés csak az, hogy mekkora lesz ez a lendület, vissza tudja-e hozni a 2013–2014-es 120 forintos tejárat, vagy a mostani 90 forint körüli szintről „csak” 100-105-re emelkedik a felvásárlási ár.