A vezérigazgató helyettes emlékeztetett: a Paks II beruházásról kötött magyar-orosz államközi megállapodásban 40 százalék magyarországi beszállítói hányadot rögzítettek, és a Roszatom reálisnak tartja ezt az arányt. Az orosz fővállalkozó korábban már felmérte a magyar vállalatokat, többször is találkoztak a lehetséges beszállítók képviselőivel, konferenciákat tartottak, ahol kellő részletességgel elmondták, milyen szabályoknak, szabványoknak kell megfelelniük a beszállítóknak.
[caption id="" align="alignleft" width="600"]
A paksi beruházásban a Roszatom számít a magyar beszállítókra, mintegy kétszáz magyar vállalkozás jöhet szóba Kép: AFP[/caption]
A paksi beruházásnál nem csak magyar vállalatok jöhetnek szóba, hiszen a térségben az atomenergetikában tapasztalt vállalatok működnek Csehországban és Szlovákiában is. Kirill Komarov felidézte, az zöld jelzést adott a Paks II projektnek, amely Magyarországon már megkapta a környezetvédelmi engedélyt, a telephelyengedélyt, de még jelentős munka van hátra addig, hogy az atomerőmű-bővítés megkapja az építkezéshez szükséges létesítési engedélyt.
A magyar blokkok bővítéséhez tendereljárást folytatnak le, a kiíráshoz azonban még meg kell határozni pontosan a paramétereket, és ebben kulcsfontosságú a magyar hatóság, az Országos Atomenergia Hivatal álláspontja. "Feltétlenül szeretnénk meghívni a tendereljárásra európai cégeket, mindenekelőtt magyar vállalatokat" - fogalmazott rámutatva: a paksi beruházás államközi szerződésében fix ár szerepel, a projektet a költségkereten belül kell megvalósítani, ezért a cég érdekelt abban, hogy reális piaci verseny alakuljon ki, és a legjobb ajánlatok érkezzenek be.
A 2014-ben kötött fővállalkozói megállapodás szerint a beruházás egészéért a Roszatom felel, ideérte a költség- és határidőkereteket, továbbá az alvállalkozók bevonását a beruházás értékének 40 százalékáig. A Világgazdaságnak már 2015 decemberében azt mondta Kirill Komarov, hogy cégének már akkorra születtek beszállítói szerződései, magyarországi cégekkel is. A földrajzi közelség miatt ezek jó eséllyel előnyben lesznek az építési munkákon másokkal szemben.
A nukleáris termeléshez kapcsolódó berendezések Oroszországban készülnek majd. A reaktortartályt például az orosz Gidropressz tervezi, az üzemanyagokat a szintén Roszatom leányvállalat TVEL. A többire a Roszatom pályázatot ír ki. Kiemelkedő értékű lesz a reaktorok turbinaszigetére és az irányítás-technikai rendszerek beszerzésére kiírandó pályázat. A beruházás minden beszállítójával és partnerével a fővállalkozó, azaz a Roszatom köt majd szerződést. A tendereken csak olyan társaságok indulhatnak, amelyeket a magyarországi beruházó és az oroszországi fővállalkozó is előminősített.
A Roszatom 2015-ben elindított árlejtéses elektronikus aukcióin bármely vállalkozó – külföldi is – indulhat. A társaság e módszerrel kívánja elérni, hogy beruházásain megjelenjenek a legújabb és legbiztonságosabb berendezések, megoldások. Az árlejtéses rendszer bevezetése sokkal több lehetséges partner kínálkozott, mint korábban, pedig Roszatom addig is sok külföldi partnerrel dolgozott. A magyarországi Ganz EEG – amely azóta a kizárólagos tulajdona lett – beszállít a Fehéroroszországban épülő atomerőműhöz.
A munkához jutásban a Roszatom-közeliség nem jelent előnyt, hiszen a fővállalkozónak is az az érdeke, hogy versenyben választhassa ki a legjobb és legolcsóbb megoldást. A „roszatomság” viszont igen: a magyar-orosz nukleáris kormányközi megállapodás alapján az orosz társaság legalább 95 százalékos ellenőrzése alatti cégeknek nem kell pályázniuk a paksi megbízásokra. Ez azt is jelenti, hogy a papírforma szerint nem számíthat kedvezőbb elbírálásra például a turbina-tenderen a GE – amely megvásárolta az előbbi berendezést gyártó Alstomot – csak azért, mert van egy Roszatommal közös oroszországi vegyes vállalata. A Siemens sem, mert régi és stabil beszállítója az orosz fővállalkozónak. Viszont az említett Ganz EEG már házon belül van.
