Sokan elbuknak a mobilfizetési cégek közül
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Roland Berger szakemberei most több mint húsz kiemelkedő afrikai és ázsiai vállalkozást vizsgáltak meg, hogy képet kapjanak a legfontosabb kihívásokról az üzletágban. Ez azzal magyarázható, hogy az említett területeken meglehetősen kevés a klasszikus bankfiók, a bankkártya, és ezért a pénzügyi szolgáltatások lebonyolítására sokszor a mobilcégekkel együttműködve vállalkoznak a piaci szereplők.
A mobilfizetés – azaz a mobiltelefon pénztárcaként történő használata – gyorsan terjedt az elmúlt években, részben azért is, mert bevezetésének költsége 30-50 százaléka a hagyományos banki csatornákénak. A mobilfizetéssel foglalkozó vállalkozások nagyobb része ennek ellenére várakozáson alul teljesít. A kutatásban vizsgált cégek mindössze 22 százaléka termelte ki cégcsoportja bevételének legalább 10 százalékát.
A virtuálistárca-megoldások már 2014-ben működtek Magyarországon. A mobilszolgáltatók alkalmazásai eleinte olyan speciális SIM-kártyát igényeltek, amely tárolta a fizetéssel összefüggő ügyféladatokat. A banki partnerek érdeklődése éppen ezért igen korlátozott volt, ezért idén áprilisban a Magyar Telekom és a Vodafone is megszüntette mobiltárca-szolgáltatását. Más utat választott a Telenor, amely májusban a Budapest Bankkal együttműködve piacra lépett saját márkás hitelkártyájára épülő integrált mobiltárca-szolgáltatásával. Mostanra a kezdeményezést átvették a kereskedelmi bankok: a Gránit Bank tavalyi debütálása után legutóbb az MKB indította el új generációs, applikációalapú alkalmazását, úgy biztosítva az érintéses mobilfizetést, hogy az független a telekommunikációs szolgáltatóktól és a készülékgyártóktól.
