Most dől el, milyen ítéletet hoznak a nagy hitelminősítők Magyarországról: Kármán András élete vizsgája előtt áll – előre szólt az elemző, az új hiánycél nem lesz elég
A költségvetési hiány körüli vita új szakaszba lépett, miután a Pénzügyminisztérium közzétette a 2026-os büdzsé átvilágításának eredményeit. A tárca szerint az örökölt pálya jóval kedvezőtlenebb annál, mint amivel a korábbi költségvetés számolt, ugyanakkor az új hiánycél kijelölése előtt a piacok számára nemcsak a számok, hanem a mögöttük álló intézkedések is meghatározók lesznek.
A jelenlegi adatok alapján a 7,5 százalékos hiánypálya reális lehet, ugyanakkor ennél is fontosabb lesz, hogy a kormány milyen hiteles intézkedésekkel kívánja elérni az augusztus végére ígért új hiánycélt – mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője.
Az idei költségvetést még 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal fogadta el az Országgyűlés, azonban az új kormány átvilágítása alapján intézkedések nélkül a deficit a GDP 8,3 százalékára emelkedett volna. A minisztérium szerint az Európai Unióval kötött megállapodás, valamint az eddig meghozott kormányzati intézkedések ezt 7,5 százalékra mérséklik, az új hiánycélt pedig augusztus végén ismertetik.
A 7,5 százalékos hiány nem tűnik irreálisnak
Molnár Dániel szerint a Pénzügyminisztérium által közölt hiánypálya a jelenlegi adatok alapján megalapozottnak tekinthető.
Arra emlékeztetett, hogy a költségvetési törvény eredetileg 3,7 százalékos hiánycélt tartalmazott, amelyet a korábbi kormányzat később 5 százalékra módosított. Azóta azonban a gazdasági folyamatok – például a közel-keleti konfliktusok hatásai –, valamint a költségvetési intézkedések miatt ez a cél sem látszik tarthatónak.
Az elemző felidézte, hogy az első negyedévben az ESA-szemléletű hiány 9 százalékon alakult, miközben a Magyar Nemzeti Bank júniusi inflációs jelentése az idei év egészére 6,5 százalékos ESA-hiányt vetített előre.
Összességében a 7,5 százalékos hiányvárakozás az adatok alapján reális lehet, ugyanakkor inkább pesszimistának tekinthető, figyelembe véve az egyszeri intézkedések év eleji koncentrálódását
– mondta. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Pénzügyminisztérium kezeli a költségvetést, ezért a tárcának van a legátfogóbb rálátása a mögöttes folyamatokra és az államháztartás részletes adataira.
A hiánycsökkentés hosszabb folyamat lehet
A Pénzügyminisztérium számításai szerint további intézkedések nélkül 2027-ben is 6,1 százalék körül alakulhat a GDP-arányos hiány. Molnár Dániel szerint a fenntartható költségvetési pálya kialakításakor egyszerre kell figyelembe venni a gazdaság állapotát, a piacok elvárásait és az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat, amelyek közül kiemelten fontos a 3 százalékos ESA-hiányküszöb.
Mint fogalmazott, ennek elérése elkerülhetetlen cél, ugyanakkor kérdés, hogy a kormány fokozatos, évről évre hasonló mértékű kiigazítással kívánja-e ezt megvalósítani, vagy eleinte kisebb, később nagyobb lépésekkel.
Mindkét megoldás mellett lehet érvelni. Nem érdemes egyik évről a másikra jelentős kiigazítást végrehajtani, mert annak komoly gazdasági ára lenne, ugyanakkor az is fontos, hogy a piacok már a konszolidáció első szakaszában is érzékelhető előrelépést lássanak
– hangsúlyozta. Az elemző szerint a hiány mérséklését segítheti az egyszeri tételek kifutása, az alacsonyabb hozamkörnyezet, valamint a gazdasági növekedés várható élénkülése is. Ha ezek fiskális fegyelemmel és a kiadások kordában tartásával párosulnak, már jövőre érdemi hiánycsökkentés érhető el, ugyanakkor a fenntartható hiány- és csökkenő államadósság-pályához a következő években is erőteljes fiskális kontrollra lesz szükség.
Az egyszeri tételek nem oldják meg a szerkezeti problémákat
A Pénzügyminisztérium szerint a hiány mérséklődésében jelentős szerepet játszhatnak az uniós források, az egyszeri kiadások kifutása és a kamatkiadások csökkenése. Molnár Dániel szerint ugyanakkor ezek hatását külön-külön érdemes értékelni.
Az uniós források elszámolása speciális, mivel az eredményszemléletű ESA-hiányt közvetlenül érdemben nem befolyásolják, ugyanakkor jelentősen hatnak a pénzforgalmi hiányra. Ez
- az államadósságon,
- a kamatkiadásokon,
valamint – a források hatékony felhasználása esetén – a gazdasági növekedésen keresztül közvetve már az ESA-hiánypályát is módosíthatja.
Az egyszeri tételek – például a fegyverpénz – kifutása közvetlenül javítja ugyan a költségvetés helyzetét, ugyanakkor ezek megszűnése a gazdasági teljesítményt is mérsékelheti, ami végül a költségvetési bevételekben is megjelenhet.
A kamatkiadások esetében az alacsonyabb hozamkörnyezet tartósan kedvezőbb pályát vetít előre, ugyanakkor ez a hatás csak fokozatosan jelentkezik, mivel időre van szükség ahhoz, hogy a korábban magasabb kamatszint mellett kibocsátott állampapírok kifussanak.
Az elemző szerint tartós javulást hosszabb távon elsősorban a gazdasági növekedés dinamizálódása, az adóbeszedés hatékonyságának javítása, valamint a fekete- és szürkegazdaság további visszaszorítása hozhat, anélkül hogy a bevételi vagy a kiadási oldalt jelentősen át kellene alakítani.
A kulcsszó a költségvetésnél: a hitelesség
A kormány augusztus végére ígéri a módosított hiánycél bemutatását. Molnár Dániel szerint azonban a piacok és a hitelminősítők számára önmagában az új szám bejelentése nem lesz elegendő.
A piacoknak és a hitelminősítőknek pontosan látniuk kell, hogy milyen intézkedések és milyen elképzelések mentén tervezi elérni a kormány az új hiánycélt. Ez alapvetően meghatározza majd a hitelességet
– mondta. Az elemző szerint legalább ilyen fontos az is, hogy a kabinet olyan hiánycélt határozzon meg, amely később valóban teljesíthető. A költségvetési politika hitelességét ugyanis hosszabb távon nem a vállalások, hanem azok következetes végrehajtása alapozza meg.
Magyar Péter olyat tett a NATO-csúcson, amibe Kármán András beleszédült: a magyar GDP 6,6 százalékát kell előteremtenie a pénzügyminiszternek – mégis, hogyan?
Egyre hatalmasabbnak látszik a feladat, amely elé Magyar Péter pénzügyminiszterét állítja, az új kormányfő folyamatosan srófolja fel a tétet. A pótköltségvetés összeállítása Kármán András legsürgetőbb feladata, de közben már előre is kell tekintenie, és a miniszterelnök egyre növeli a nyomást.
Rendkívüli bejelentések: 30 milliárdért médiafigyelés, kitömött családügyi szervezetek – vizsgálódik a kormány, ment a feljelentés
