Jobb, ha felkészülnek rá a magyar autósok: kirobbant a dízelháború, káosz jöhet – eltéríthetik az Európába érkező gázolajat, hiány fenyegeti a világot

A globális dízelpiac újabb krízissel nézhet szembe, miután Oroszország exporttilalma tovább súlyosbítja az iráni háború okozta ellátási nehézségeket. Mindez az autósok és a mezőgazdasági termelők számára egyaránt magasabb árakat vetít előre, miközben veszélyezteti az infláció letörésére irányuló erőfeszítéseket.

A Financial Times szerint a készletszintek már azelőtt is alacsonyak voltak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök leállította volna a világ második legnagyobb dízelexportőrének számító Oroszország szállításait. A döntés hallgatólagosan annak elismeréseként is értelmezhető, hogy Ukrajna egyre sikeresebben hajt végre nagy hatótávolságú dróntámadásokat az orosz finomítók ellen.

Moszkva szerdai bejelentése éppen akkor érkezett, amikor ismét kiéleződött a helyzet a Közel-Keleten is. Donald Trump kijelentette, hogy Irán és az Amerikai Egyesült Államok közötti tűzszünetnek vége. A Perzsa-öblön keresztül zajló dízel- és egyéb finomított kőolajtermék-szállítások ismét minimálisra csökkentek, mivel továbbra is fennáll az iráni támadások veszélye a Hormuzi-szorosban.

Egekben a dízel ára

A dízelkínálatot ért kettős csapás következtében Európában meredeken emelkedtek a nagykereskedelmi árak: a dízel nyersolajhoz viszonyított prémiuma szerdán hordónként 60,70 dollárra nőtt, mivel a kereskedők igyekeztek biztosítani a szűkülő kínálatból elérhető mennyiségeket.

Ez azt jelenti, hogy bár a nyersolaj ára az iráni háború idején látott, hordónként 100 dollár feletti csúcsokról mára mintegy 70 dollárra esett vissza, a dízel továbbra is megközelítőleg 135 dolláros hordónkénti árszinten forog. Ennek következtében az autósok a nyersolaj olcsóbbá válását egyelőre nem érzékelik a töltőállomásokon.

Ráadásul a dízel nemcsak számos autós számára kulcsfontosságú üzemanyag, hanem a mezőgazdaság és az ipar működéséhez is nélkülözhetetlen. Emiatt az áremelkedése aránytalanul nagy hatást gyakorolhat a világgazdaságra, mivel beépül az előállított termékek árába.

Donald Trump többször is üdvözölte a nyersolajárak csökkenését, miközben a félidős választásokra készül. Bár az amerikai autósok többsége személygépkocsijában benzint használ dízel helyett, a magasabb dízelárak hatásait így is megérzik a mezőgazdasági termelők és a fuvarozók növekvő költségein keresztül.

Oroszország korábban napi 700–800 ezer hordó dízelt exportált, amelynek jelentős része Brazíliába és Törökországba került, miután Európa az orosz-ukrán háború kitörését követően elfordult az orosz szállításoktól. Moszkva ugyanakkor már korábban is visszafogta tengeri dízelexportját, a Kpler elemzőcég adatai szerint júniusban a kivitel napi mintegy 260 ezer hordóra csökkent, ami az elmúlt bő egy évtized legalacsonyabb havi szintjét jelentette. A júniusi visszaesést megelőzte az a korábbi állami intézkedés, amely megtiltotta a független kereskedők számára a dízelexportot. Eközben az orosz finomítóipar jelentős nehézségekkel küzdött, miután az ukrán támadások az ország valamennyi jelentős finomítóját megrongálták.

Helyi beszámolók szerint az orosz autósok országszerte órákon, sőt helyenként napokon át voltak kénytelenek sorban állni üzemanyagért, ami a négy éve tartó háború következményeit a korábbinál sokkal közvetlenebbül tette érzékelhetővé az átlagos orosz állampolgárok számára. A legtöbben benzint kerestek, amely az orosz autósok elsődleges üzemanyaga, és amelyből az ország rendszerint csak csekély exportálható többlettel rendelkezik.

Nyomásgyakorlással próbálkozik Oroszország

Janis Kluge, a Német Nemzetközi és Biztonságpolitikai Intézet Oroszország-szakértője szerint egyelőre kevesebb jel utal súlyos dízelhiányra, mivel Oroszország normál körülmények között jelentős exporttöbbletet termel. Ugyanakkor a belföldi dízelárak az idei évben eddig mintegy 16 százalékkal emelkedtek.

Ez felerősítette azokat a feltételezéseket, hogy Oroszország a dízelexport tilalmával tudatosan igyekszik más országokra is áthárítani a háború gazdasági terheit, és ezzel arra ösztönözni Ukrajna támogatóit, hogy gyakoroljanak nyomást Kijevre a támadások mérséklése érdekében.

Más elemzők szerint ugyanakkor Oroszország valóban komoly ellátási nehézségekkel küzd, ezért kénytelen tartalékolni a dízelt az ipar, valamint az ukrajnai frontvonalakat ellátó nehézgépjárművek számára.

Nikhil Dubey, a Kpler elemzője szerint az ukrán támadások következtében az orosz finomítói kapacitás akár 45 százaléka is kieshetett. Számos létesítmény helyreállítása várhatóan hónapokat, sőt akár éveket is igénybe vesz, miközben a nyugati szankciók jelentősen megnehezítik a szükséges, összetett alkatrészek importját.