A fokozódó befektetői érdeklődést kihasználva dollárban denominált kötvényekkel lépett piacra Abu-Dzabi és Jordánia is. Az Egyesült Arab Emírségek fővárosa 5, 10 és 30 éves papírokat kínált, míg a királyság 1 milliárd dollár értékben adott el 30 éves kötvényeket, 7,5 százalékos hozam mellett.
Jordánia már áprilisban is sikeresen értékesített 500 millió dollár értékű adósságpapírt.
Az emírségek kötvénykibocsátásokkal, illetve a nagy állami vállalatoktól kapott osztalékokkal igyekszik befoltozni az alacsony olajárak miatt megtépázott költségvetést, az Abu Dhabi Commercial Bank becslése szerint a GDP-arányos deficit idén 2-2,5 százalék lehet, ám számos elemző úgy véli, hogy a 2017-es büdzsé többlettel zárhat az olajár emelkedése miatt.
A közel-keleti országok kötvényei iránt látványosan megnőtt az érdeklődés a hozamvadász befektetők körében. Csak idén 48 milliárd dollár értékben bocsátottak ki kötvényeket a térségben, szemben a tavalyi 37 milliárddal, ami szintén rekordnak számított
– írta a Financial Times. A gyengélkedő dollár a feltörekvő gazdaságok javuló mutatóival megsegítve mágnesként vonzotta a forrást a kötvénypiacra, amit az államok mellett a vállalatok is igyekeztek kihasználni.
Irán 100 év után először lépett ki a nemzetközi kötvénypiacra még a nyáron. A felkínált 1 milliárd dollár értékű kötvényre 6,6 milliárdnyi ajánlat érkezett.
