A pénzügyi válság után elfogadott görögországi gazdasági kiigazítási programok rövid távú pénzügyi stabilitást biztosítottak, és előmozdították a reformokat – derül ki az Európai Számvevőszék jelentéséből. A dokumentum elkészítéséért felelős számvevőszéki tag, Baudilio Tomé Muguruza azt is leszögezte, hogy a programok a görög gazdaság fellendülését csak korlátozott mértékben segítették elő, és 2017 közepéig nem sikerült elérni, hogy az ország képes legyen a piacról finanszírozni a szükségleteit.
Az adózási és közigazgatási reformok nyomán költségvetési megtakarításokat könyvelhetett el a görög kormány, a pénzügyi ágazat szerkezetátalakítása azonban tetemes kiadásokkal járt. A célkitűzések csak korlátozott mértékben valósultak meg. A költségvetési egyenleget a 17 százalékát kitevő mértékben igazították ki 2009 és 2015 között, az ország gazdasági tevékenysége azonban csökkent ebben az időszakban. Ennek következtében pedig folyamatosan nőtt az ország GDP-arányos államadóssága.
Görögország az első mentőcsomagot 2010-ben kapta, ennek értéke 110 milliárd euró volt, 2012-ben újabb 172,6 milliárd, 2015-ben pedig 86 milliárd eurós hitelt kapott. Athénnak 2018 augusztusában nyílhat lehetősége arra, hogy kiszálljon a programból, ehhez azonban bizonyítania kell, hogy gazdasága külső segítség nélkül is megáll a lábán.
