A török jegybank független, és minden szükséges monetáris eszközt bevet az árstabilitás érdekében – szögezte le Berat Albayrak. A török pénzügyminiszter hangsúlyozta:
a líra mélyrepülése nem jelent kockázatot az ország bankrendszerére nézve.
Azonos tartalmú közleménnyel igyekezett megnyugtatni a piacokat a jegybank is azután, hogy a statisztikai hivatal kiadta legfrissebb, augusztusra vonatkozó inflációs jelentését. E szerint a pénzromlás üteme tizennégy éve nem látott szintre, 17,9 százalékra gyorsult éves bázison a júliusi 15,85 százalék után.
A török líra már az adatok közzététele előtt 2,3 százalékos napon belüli veszteségben állt a dollárral szemben, a 6,7 feletti szintekről azonban délutánra – látványos volatilitás mellett – sikerült 6,62-ig visszakapaszkodnia. Ebben szerepe volt annak is, hogy a jegybank elismerte:
az inflációs kilátások kockázatosak az árstabilitásra, tehát a monetáris politikát a következő, szeptember 13-i ülésen ehhez kell majd igazítani.
Mindez a piac számára felért egy kamatemelési ígérettel, így kissé enyhült a pánik a befektetők körében, a CDS-felár 10 bázisponttal 569-re csökkent, a részvénypiac pedig 1,5 százalékkal emelkedett.
A gyenge deviza hatására tudniillik elszabadultak az árak, az inflációs adatokból is jól látszik, hogy elsősorban a külföldi devizákhoz kötött javak és szolgáltatások drágultak. A fuvarozás költségei több mint 27 százalékkal emelkedtek, a háztartási gépek, bútorok ára 23,7 százalékkal nőtt. Az élelmiszerek és nem szeszes italok 19,8 százalékkal drágultak, a lakhatási költségek 16,3 százalékkal ugrottak meg.
Ez utóbbiban nagy szerepe volt annak, hogy az energiahordozók árát is folyamatosan növelik a szolgáltatók, miután az ország energiaszükségletének jó részét importból fedezik.
Az állami Botas energiacég a múlt hónapban 50 százalékkal emelte a gáz nagyfogyasztói árát, és 9 százalékkal a lakosságit, amit hírek szerint a következő napokban újabb 14, illetve 9 százalékos emelés követ a gáz és az áram piacán is, miután Törökország a 293 millió megawatt villamosenergia-szükségletének egyharmadát gázüzemű erőművekben állítja elő.
Szakértők szerint a gáz árának újabb emelése 35 bázisponttal növeli az inflációt, a kialakult spirálból pedig egyelőre nem látszik kiút.
A teljhatalmat élvező Recep Tayyip Erdogan ugyanis a kamatok ellenségeként definiálja magát, s meggyőződése, hogy a gazdaságot az alapráta alacsonyan tartásával lehet beindítani, míg a deviza látványos értékvesztését spekulációkkal magyarázza.
Nem kérdés, hogy a török elnök hatalma kiterjed a jegybankra is, hisz a líra elmúlt hónapokban látott vesszőfutása ellenére a monetáris tanács csak finomhangolást végzett a pénzpolitikán, legutóbbi, július végi ülésén is meglepetésre változatlan szinten, 17,75 százalékon hagyta az általában árfolyam-szabályozásra használt egyhetes repokamatot.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
