A digitális fejlesztések mellett áll az MNB

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által bő fél éve elindított Pénzügyi Innovációs Platformhoz (Innovation Hub) mostanáig tizenkét szabályozói támogatási megkeresés érkezett. Ezek nagyjából egyharmada jegybanki felügyeleti engedéllyel tevékenykedő, hagyományos pénzügyi intézmény, a többi fintech vállalkozás. Valamennyien a tervezett újításaikkal kapcsolatban felmerülő pénzügyi tárgyú jogi kérdések tisztázásához kértek jegybanki iránymutatást.

A pénzügyi, a biztosítási és a tőkepiaci szektort egyaránt érintő új fintech kezdeményezések egyebek között az ügyfelekkel való hatékonyabb, egyszerűbb kapcsolattartásban és a pénzügyi tranzakciókhoz kapcsolódó belső folyamatok digitalizációjában igyekeznek új, digitális megoldást kínálni – adta hírül a Magyar Nemzeti Bank.

Az MNB Innovation Hub a szabályozói támogató szerepen túl a fintech fejlesztésekhez kötődő, már kialakított szabályozói, felügyeleti elvárások áttekinthető bemutatására, információmegosztásra és a külföldi társhatóságokkal való kapcsolatfelvételre is vállalkozik. A fejlesztések szempontjából a következő fontos lépés annak az innovációs pénzügyi tesztkörnyezetnek (Regulatory Sandbox) a kialakítása lesz, ahol az új fejlesztéseket valós körülmények között, de limitált számú ügyféllel pilotrendszerben lehet tesztelni. Ennek keretében az innovatív megoldással rendelkező intézmények meghatározott ideig és korlátozott számú ügyfelet kiszolgálva tudják tesztelni szolgáltatásaikat, konstrukcióikat úgy, hogy a pilotrendszerben a fejlesztők időlegesen felmentést kapnak egyes szabályozói előírások teljesítése alól.

A jegybank szerint a fintech megoldások révén javítható a pénzügyi szektor költséghatékonysága és versenyképessége. Az innováción keresztül való hatékonyságnövekedés pozitív hatással lehet a pénzügyi stabilitásra, az intézmények működésére, egyben a pénzügyi termékek, szolgáltatások felhasználóinak is.

Magyarországon az eddig megismert kezdeményezések zöme nem új, független fintech vállalkozásokhoz köthető, az innovációk terén egyelőre a meglevő piaci szereplők fejlesztéseitől hangos a sajtó. (Tegnapi hír, hogy az alig több mint egy hónapja indult Cherrisk – az Uniqa új digitális biztosítási platformja – már több mint 1400 szerződést tudhat magáénak, az eddigi károkat pedig átlagosan három óra alatt intézik.)

Szakmai vélemények szerint a jövőben is hasonló tendenciákra kell felkészülni: az ígéretes kisebb fejlesztéseket a hazai bankok, biztosítók igyekeznek majd bevonni a piacról saját fintech labjaik révén, kellő tőkeerő hiányában kevés fintech tudja megkerülni őket. A Deloitte kutatása szerint régiónkban a multinacionális digitális konglomerátumok, az úgynevezett bigtech cégek megjelenése sem várható rövid távon: ezek a társaságok (Google, Amazon) egyelőre a nagyobb, jövedelmezőbb nyugat-európai piacokat veszik célba.

Ez még akkor is igaz, ha látjuk, hogy az első lépések már megtörténtek: másfél hete jelentette be az UniCredit, hogy jövőre a világ egyik legnépszerűbb mobilfizetési rendszere, az Alipay is elérhetővé válik Magyarországon – noha első körben csak kínai turistáknak, de a tervek szerint hamarosan magyar ügyfeleknek is. Az MNB – azon túl, hogy üdvözölte az új, fejlett digitális megoldás hazai debütálását – a maga módján a hazai pénzügyi közvetítőrendszer klasszikus szereplőit is arra ösztönzi, hogy aktívak legyenek az ügyfélélmény növelését nagyban segítő digitális fejlesztések terén. Erre jó példa a jövő júliusban debütáló azonnali fizetési rendszer (AFR): a világon először Magyarországon lesz kötelező (és nem opcionális) a szolgáltatás biztosítása a hazai pénzügyi szolgáltatóknak.

Adatkérés

Vízválasztó lehet a független fintech szolgáltatók elterjedésében az is, hogy Magyarországon – Péterfalvi Attilának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökének korábbi, lapunknak adott tájékoztatása szerint – a GDPR-szabályozás tekintetében igen szigorúan járnak majd el azon fintech szolgáltatókkal szemben, akik a pénzforgalmi irányelv (PSD 2) alapján jelennének meg a pénzügyi közvetítőrendszerben. A NAIH elnöke szerint a bankok, biztosítók – mint az ügyfelek pénzügyi adatainak elsődleges adatkezelői – kötelesek lesznek meggyőződni arról, hogy a pénzügyi adatokat a PSD 2 alapján tőlük lekérő külső szolgáltatót valóban feljogosította-e az ügyfél az adatok kezelésére, továbbá arról is, hogy a fogadó szervezet megfelel-e az adatkezelési előírásoknak. A pénzügyi adatok jogszerű átadása után az adatokkal való visszaélés esetén a külső szolgáltató felelőssége is fennáll – Péterfalvi Attila szerint ugyanis onnantól már ő köteles megfelelni a GDPR előírásainak, és ő szankcionálható, ha visszaélés történik.