A Nissan kitörne a francia gyámság alól

A francia és a japán kormány is dolgozik a Renault-Nissan-Mitsubishi szövetség létrehozója, s egyben az eddig mindhárom cég elnökeként elismert szakmai munkát végző Carlos Ghosn pótlásán, illetve azon, hogy az üzletember hiányát a lehető legkisebb veszteséggel éljék túl. Ghosnt hétfőn vették őrizetbe azután, hogy a Nissantól kapott jövedelméből 2010 és 2015 között 44 millió dollárnyit eltitkolt mind a tőzsdefelügyelet, mind az adóhatóság elől. Emellett vállalati pénzek elsíbolásával is gyanúsítják.

Tokió számára fontos a Renault-Nissan szövetség fennmaradása, de nem léphetnek túl az eseményeken, sőt miután a magányos elkövető teóriája hamar megdőlt, a Nissan ellen is vizsgálatot indítottak. Ez nemcsak a cég vezetőinek felelősségére, hanem arra is kiterjed, miként tudták majd fél évtizeden át átverni a könyvvizsgálójukat, az Ernst & Young Shin Nihont. A Nissan áldozatként állítja be magát, de együttműködik a bűnüldöző szervekkel, immár a várhatóan ma megválasztandó új elnöke irányításával. Az ügyészség az Asahi napilap értesülései szerint összevontan fogja kezelni Ghosn adócsalási és a Nissan bűnpártolási ügyét. A Nissan részvénye tegnap 0,8 százaléknyit korrigált az előző napi 6 százalékos esésből, míg az ügy legkisebb szereplője, a Mitsubishi árfolyama 0,6 százalékot erősödött a keddi 7 százalékos zuhanás után. A Mitsubishi egyébként ebben az ügyben teljesen vétlen, hiszen a Nissan Ghosn javaslatára később, 2016 májusában vett 34 százalékos pakettet a cégben, amikor az az összeomlás szélére került, mert 25 éven át hamisította járművei fogyasztási adatait. A Nissan aprópénzért, 2,2 milliárd dollárért szerezte meg a pakettel és az azzal járó irányítói jogokat.

Ghosn 2005 óta tölti be a Renault elnök-vezérigazgatói posztját, és a francia cég, bízva az ártatlanságában, egyelőre nem is kívánja elmozdítani jelen pillanatban erősen virtuálisnak tekinthető székéből. A Renault csoportban 15 százalékos állami pakett tulajdonosaként fellépő Bruno Le Maire pénzügyminiszter első körben egy irányító bizottság létrehozását javasolta, amit a kedd késő esti felügyelőbizottsági ülésen meg is tettek. Thierry Bollore vezérigazgató-helyettesként, Philippe Lagayette átmeneti elnökként felel az ügyvezetésért. Tíz napig biztosan, Ghosn őrizete akkor jár le, igaz, ez meghosszabbítható. Akár tíz évre is, ha a kiróható maximális büntetési tételt szabják ki rá.

A Renault privatizációjának aligha használ az ügy: sajtóhírek szerint Ghosn szorgalmazta, hogy a 15 százalékos állami pakettet vegye meg a Nissan, majd a kereszttulajdonolt három autógyártót amszterdami székhellyel olvasszák egybe. A tavasszal lábra kapott hírt ugyan egyik fél sem erősítette meg, de a brazil–francia és libanoni gyökerekkel rendelkező 64 éves üzletember gondolkodásmódját ismerő elemzők hitelesnek tartják a tervet, ami viszont az állam ellenállásán bukhat meg. A francia állami befolyás megszűnése egyes források szerint vállalhatatlan Emanuel Macron elnök számára, kérdés, hogy az állítólagosan felkínált rendkívül erős jogosítványok – egyes esetekben vétójog a foglalkoztatottság, a kutatás-fejlesztés, a beruházások és az igazgatósági képviselet területén – mennyire lehetnek meggyőzők Párizsnak. Aligha kérdéses, hogy a Ghosn nevével fémjelzett „egy mindenek felett” érának ezzel vége lett. A Nissannál gyámság helyett valós partneri viszony kialakítására törekednek. A Renault-nak is váltania kell, ha azt akarja, hogy a botrány okozta 9 százalékos árfolyamesést ne kövesse újabb.