Nem az újságírók, hanem a régimódi szerkesztőségek tűnnek el: a mesterséges intelligencia átírja a hírszerkesztés szabályait

A mesterséges intelligencia megjelenése után szinte elsőként az újságírók munkáját temették. Ma azonban egyre világosabb, hogy a valóság ennél jóval árnyaltabb: a technológia nem megszünteti a médiaállásokat, hanem átrendezi a szerkesztőségek működését. A kiadóknak egyszerre kell megőrizniük a tartalom minőségét, miközben több platformon, gyorsabban és technológiailag fejlettebb módon kell elérniük az olvasókat.

A változás nem magyar sajátosság. Az elmúlt két évben a világ legnagyobb médiavállalatai közül több is átszervezéseket hajtott végre, miközben párhuzamosan AI-fejlesztésekbe kezdett. Az amerikai és nyugat-európai szerkesztőségekben ma már egyre több olyan munkakör jelenik meg, mely néhány éve még nem is létezett: 

• AI-szerkesztők, 
• szerkesztőségi technológiai vezetők, 
• adatelemzők vagy éppen algoritmusok működését felügyelő szakemberek dolgoznak az újságírók mellett.

A tendencia Magyarországon is megjelent. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2025-ös Médiapiaci Jelentése szerint a médiapiac egyik legfontosabb átalakító erejévé vált a generatív mesterséges intelligencia. A hatóság szerint már nem az a kérdés, hogy a technológia megjelenik-e a médiában, hanem az, hogy a szereplők hogyan találják meg a helyüket az általa átalakított üzleti modellekben.

Fontos eszköz lehet az AI, de az újságírót nem tudja helyettesíteni

A változás nem pusztán technológiai divatnak köszönhető. A médiavállalatoknak ma lényegesen több feladatot kell ellátniuk ugyanazzal vagy akár kisebb erőforrással. Egy cikk már nem kizárólag egy weboldalra készül. Videós, közösségi médiás, mobilos és keresőoptimalizált formában is meg kell jelennie, miközben az olvasók egyre nagyobb része nem közvetlenül a kiadó oldalára érkezik, hanem algoritmusok és ajánlórendszerek közvetítésével találkozik a tartalommal.

Ebben a környezetben 

Kutatások, adatfeldolgozás, fordítás, átiratkészítés, tartalmi összefoglalók vagy akár technikai szerkesztési feladatok esetében jelentős időmegtakarítást hozhat. Az NMHH szerint a digitális eszközök és az AI-alapú megoldások demokratizálták a tartalomgyártást: olyan kép- és hanganyagok készíthetők ma már egyszerű eszközökkel, melyek korábban jelentős technikai apparátust igényeltek.

Ezzel párhuzamosan azonban felértékelődik az a tudás, melyet a technológia nem képes helyettesíteni. Az eredeti információk megszerzése, a helyszíni riporteri munka, a források ellenőrzése, a tények hitelesítése vagy az összefüggések feltárása továbbra is emberi feladat marad. Éppen ezért több nemzetközi médiavállalat is arra jutott, hogy az AI bevezetésének célja nem a szerkesztőségek lecserélése, hanem az, hogy az újságírók több időt fordíthassanak az értékteremtő munkára.

Kétélű penge a mesterséges intelligencia

A magyar médiapiacon is egyre inkább ez a szemlélet jelenik meg. A Világgazdaság A nagy AI-sztori podcastsorozatában is többen arról beszéltek, hogy a jövőben nem az AI váltja le az újságírót, hanem az az újságíró kerülhet versenyhátrányba, aki nem tanulja meg használni az új eszközöket. A hangsúly fokozatosan a technológiáról az emberi alkalmazkodásra helyeződik át.

A szakmai szervezetek reakciója is ezt tükrözi. Az elmúlt időszakban nem tiltások vagy elutasító állásfoglalások kerültek előtérbe, hanem olyan útmutatók és ajánlások, melyek a felelős AI-használat kereteit próbálják kijelölni. Magyar reklám- és médiaszakmai szervezetek idén közösen készítettek ajánlásokat a mesterséges intelligencia alkalmazásáról, miközben egyre hangsúlyosabbá váltak a szerzői jogi, hitelességi és etikai kérdések is.

Ez azért különösen fontos, mert 

A deepfake-videók, a manipulált hangfelvételek vagy az automatikusan generált félretájékoztató tartalmak megjelenése miatt a hitelesség egyre értékesebb versenyelőnnyé válik a médiában. Minél könnyebb tartalmat előállítani, annál fontosabb lesz, hogy az olvasó megbízzon a forrásban.

A következő évek egyik legnagyobb kihívása ezért valószínűleg nem az lesz, hogy hány feladatot tud átvenni a mesterséges intelligencia, hanem az, hogy a szerkesztőségek mennyire tudják ötvözni az új technológiákat az újságírás hagyományos értékeivel. A médiavállalatok számára a verseny egyre kevésbé az AI és az ember között zajlik, sokkal inkább azok között, akik képesek új kompetenciákat építeni, és azok között, akik a korábbi működési modellekhez ragaszkodnak.