Csaknem 4500 milliárd forintot ért el az első fél év végén a háztartásoknál lévő készpénz állománya, ami amellett, hogy 17,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, egyben új rekord is
– derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.
A jegybank statisztikái szerint a készpénzállomány növekedéséhez leginkább a forintban tartott megtakarítások járultak hozzá:
ezek mennyisége ugyanis 18,4 százalékkal – 4182,9 milliárd forintra – emelkedett tizenkét hónap alatt, míg a valutában (leginkább euróban) tartott tartalékaik mennyiségét alig több mint 3 százalékkal, 316,8 milliárd forintra növelték a háztartások.
A látványosan emelkedő állomány miatt a készpénz aránya lassan, de szinte folyamatosan emelkedik a háztartások pénzügyi eszközein belül: a második negyedév végén már 8,7 százalékot ért el, szemben az egy évvel korábbi 8,2-del. Mindez azzal magyarázható, hogy a jegybank összesítése szerint a háztartások pénzügyi eszközeinek mennyisége – a kötelezettségek figyelembevétele nélkül – „csak” 9,7 százalékkal emelkedett a június végéig tartó egy év alatt.
A készpénzhez hasonló dinamikával növekszik a háztartások látra szóló és folyószámlabetéteinek mennyisége is: ezekből júniusban 5468,5 milliárd forintnyit tartott számon az MNB, ami 18,2 százalékkal magasabb a 2017 derekán regisztráltnál, és szintén történelmi rekord.
A folyószámlapénzeknél is a forinteszközök húzzák a növekedést: ezek állománya a júniusig tartó egy évben 22,9 százalékkal, 4670 milliárd forintra nőtt, miközben a devizában nyilvántartott folyószámlabetéteké 3,3 százalékkal, 798,6 milliárd forintra csökkent.
A készpénz és a folyószámlabetétek népszerűsége nyomán azok együttes aránya már nagyon magasnak mondható a lakosság megtakarítási portfólióján belül: június végén már 19,3 százalékot ért el – szemben az egy évvel korábbi 18 és a 2016. júniusi 16,9 százalékkal –, miközben megközelítette a 10 ezermilliárd forintot.
A pihenő pénzek arányának növekedése elsősorban az alacsony betéti kamatokra vezethető vissza: a jegybank statisztikái szerint júniusban a lekötött forintbetéteknél 0,27 százalékot ért el a szerződésekben szereplő átlagos kamatláb, az euróbetéteknél pedig 0,06 százalékot.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
