Lőfegyver, tank, páncéltörő és helikopter: elképesztően alakul hazánk átfogó haderőfejlesztési programja – teljes modernizáció a fegyveres erőknél

A magyar döntéshozók a térségben az elsők között ismerték fel, hogy a romló európai biztonsági környezet új típusú, hosszú távra szóló védelmi reformot követel – derült ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány A közép-európai és amerikai védelmi ipar az orosz–ukrán háború kirobbanása után című tanulmánykötetéből. Ennek megfelelően 2017-ben indult el a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program, amely a Magyar Honvédség teljes átalakítását és modernizációját tűzte ki célul.

NATO-kompatibilis fegyverzet és megnövelt haderő

A fejlesztések nemcsak új fegyverrendszereket, hanem létszámbővítést is szolgálnak. A tanulmány szerint a Magyar Honvédség békelétszáma 32 150 fő, a tartalékos állomány pedig 12–15 ezer főre tehető. A modernizáció alapvető célja a korábbi szovjet haditechnika leváltása korszerű NATO-kompatibilis eszközökre.

A szárazföldi haderő fejlesztése során Leopard 2A4 és 2A7+ harckocsik, PzH2000 önjáró lövegek, valamint Lynx KF41 gyalogsági harcjárművek érkeztek, az utóbbiból 218 darabot rendeltek, 172 a honvédséghez, 46 pedig exportra kerül. A modern páncélozott járművek között találhatók

• Wisent 2HU műszaki-mentő járművek,
• Leguan 2HU hídvetők,
• valamint a török Nurol Makina által gyártott Ejder Yalçın MRAP járművek.

A magyar–brit–török együttműködésben gyártott Gidránok pedig már a hazai integrációs kapacitások növekedését mutatják.

A kézifegyvereknél is korszerűsítés zajlott: 2017-ben P-07 és P-09 pisztolyok, BREN 2 gépkarabélyok, illetve Scorpion és Gram géppuskák kerültek a honvédséghez. Ezzel párhuzamosan vállról indítható páncéltörő rendszerek – többek között svéd (Carl Gustaf) és izraeli (Spike) eszközök – is szolgálatba álltak.

Helikopterek, légvédelem és szállítóflotta

A légierőnél a legfontosabb fejlesztések közé tartozik a helikopterflotta jelentős bővítése. Magyarország 2018-ban húsz H145M típusú helikoptert rendelt, 2019-ben pedig tizenhat H225M beszerzéséről döntött. Az első H145M-ek már 2019-ben megérkeztek, a H225M-ek pedig később állhatnak hadrendbe. A légvédelemben a NASAMS rendszer beszerzése jelzi a modernizáció irányát, amelyet a dokumentum szerint 2025-ben állítanak hadrendbe.

A katonai szállítási kapacitás bővítése érdekében 2018-ban két Airbus A319 repülő érkezett, majd 2020-ban döntés született két C-390 Millennium többcélú szállítórepülő beszerzéséről, amelyek tervek szerint 2027-től állnak szolgálatba.

Gyártás Magyarországon: lőszertől harcjárműig

A fejlesztések egyik legfontosabb gazdasági eredménye, hogy a beszerzések egyre nagyobb része hazai gyártással jár együtt. Zalaegerszegen Lynx gyártó- és tesztközpont működik, a várpalotai üzemben pedig lőszert és robbanóanyagot gyártanak majd

• a Lynx,
• a Leopard 2A7HU
• és a PzH2000HU

rendszerekhez. A gyárban RDX robbanóanyag előállítása is várható, amely regionális ellátási láncba kapcsolja Magyarországot.

A Leopard 2A7+ harckocsik karbantartását egy magyar többségi tulajdonú vállalat végzi, miközben Budapesten korszerű szimulációs és kiképzési központ jött létre. A Gidrán páncélozott járművek integrációja részben Győrben és Kaposváron zajlik, ami azt jelzi, hogy nemcsak összeszerelés, hanem fegyver- és rendszerbeépítés is történik már itthon.

Kutatás-fejlesztés és űrtechnológia: új, magas hozzáadott érték

A magyar védelmi ipar újraindítása nem korlátozódik gyártásra. 2019-ben jött létre a Gestamen Kutatás-Fejlesztés Zrt., amely

Tavalyelőtt bemutatták az első magyar fejlesztésű pilóta nélküli katonai eszközt, a ProTAR F4J drónt. Ugyancsak 2023-ban jött létre a Védelmi Innovációs Kutatóintézet (VIKI), amely kettős felhasználású – civil és katonai – technológiák fejlesztését támogatja, összekapcsolva a hazai vállalatokat, kutatóintézeteket és egyetemeket. 2026 második felében adják át a Martonvásáron épülő REMTECH űripari gyártóközpontot, amely műholdak fejlesztésére és tesztelésére szolgál majd.

Költségvetési fordulat és hosszú távú finanszírozás

A haderőfejlesztés mögött jelentős költségvetési növekedés áll. Magyarország 2014-ben 1210 millió dollárt költött védelmi kiadásokra, 2024-ben pedig már 4889 millió dollárt, ami több mint négyszeres emelkedés. A NATO -elvárásoknak megfelelően az ország 2023-tól a GDP legalább 2 százalékát fordítja védelemre.

A kiadások szerkezete is modernizációs irányt mutat: a NATO becslése szerint 2024-ben a magyar védelmi költés 47,8 százalékát eszközbeszerzésre és kutatás-fejlesztésre fordították, míg az infrastruktúra aránya 4,6 százalék, az üzemeltetésé 23,7 százalék, a személyi kiadásoké pedig 23,8 százalék volt.

A dokumentum szerint Magyarország a haderőfejlesztést nemcsak katonai feladatként kezeli, hanem iparpolitikai beruházásként is. A modern eszközök beszerzése gyárakat, kutatólaborokat, lőszeripart, drónfejlesztést és űrtechnológiát hozott létre, miközben a honvédség eszközállománya több évtizedet lép előre technológiai ugrással. A védelmi program így egyszerre erősíti

• a NATO-kompatibilitást,
• a nemzeti önállóságot
• és a hazai gazdaságot.

Rheinmetall: gyártás, lőszer és kutatás Magyarországon

A német Rheinmetall néhány évvel ezelőtt Magyarország stratégiai partnere lett a haderőfejlesztésben. A fegyvergyártó nagyvállalathoz köthető négy magyarországi létesítmény vegyesvállalati formában működik: Zalaegerszegen gyártó- és tesztközpont épült, ahol Lynx KF41 gyalogsági harcjárművek főbb alkatrészeit szerelik össze, és más harcjárművek tesztelésére is alkalmas infrastruktúra létesült egy 33 hektáros területen. A várpalotai gyárban lőszert és robbanóanyagot gyártanak majd, többek között a Lynx, a Leopard 2A7HU és a PzH2000HU rendszerekhez. A termelés része lesz az RDX robbanóanyag előállítása is, amely a vállalat európai ellátási láncát szolgálja ki.

A Rheinmetall és a magyar állam közös beruházásában 2023. december 15-én helyezték el a lőszer- és robbanóanyag-gyár alapkövét. A forrás szerint Magyarországgal több százmillió euró értékű, 2031-ig tartó ellátási szerződés született, amelyben rögzítik, hogy a német partner nemzetközi megrendeléseinek jelentős részét magyar gyárakból teljesíti. A cég budapesti telephelyén szimulációs és kiképzési központ működik, amely katonai és civil projektekhez kapcsolódó fejlesztéseket is támogat.