Szinte felbillen az Európai Unió, keletre költözött a drágulás, az euró használata se számít
Októberben 2,5 százalékra enyhült az Európai Unió átlagos éves inflációja a szeptemberi 2,6 százalékról az Eurostat jelentése szerint. Nagyon érdekes földrajzi eloszlást mutat, ha azt nézzük meg, hol viszonylag alacsony, hol viszonylag magas az infláció. A drágulás jobbára keleten gyorsabb és nyugaton lassabb, és nem mondható, hogy az euróövezetben alacsonyabb értékeket mérnének, mint a saját devizájukkal operáló országokban.
A hagyományos magyarázat arra, miért volt magasabb általában az infláció a legkésőbb csatlakozott keleti országtömbben, hogy ezek felzárkózó gazdaságok, és a jobban pörgő növekedés hozza a drágulást.
Ez azonban most nem igaz, Európa gazdasága a 2020-as évekre felbolydult, és fittyet hány a korábbi logikára. Októberben a legalacsonyabb infláció Cipruson volt, amely pedig nem számít a fejlett tagországok közé, az idei harmadik negyedévre pedig erős, 3,6 százalékos gazdasági növekedést jelentett. Ezzel szemben a kiköltekezett Romániában a megszorítások satufékbe szorították a gazdaságot, és itt volt messze a legmagasabb az infláció: 8,4 százalék.
A középmezőny közepébe került az infláció sebességét illetően Lengyelország, ahol Ciprushoz hasonlóan erős a gazdasági növekedés, és az uniós átlagnál alacsonyabb az infláció a régiónkból Csehországban.
Van kivétel, de az infláció keletre mozdult, beleértve Ausztriát is
A régiónkból tehát lefelé kilógnak a lengyelek és a csehek, ugyanakkor feltűnő lehet, hogy az összes többi tagállam a grafikon jobb felébe került, tehát viszonylag magas az inflációjuk.
Hozzájuk csapódott a sokkal fejlettebb Ausztria, és viszonylag magas a svéd és a spanyol infláció is. Ha az utóbbi két országot kivételnek tekintjük, még feltűnőbb lehet, hogy
a drágulás súlypontja az unióban keletre tevődött, teljes mértékben függetlenül attól, hogy a saját devizáját használja egy ország, vagy az euróövezet része.
Kvázi az utóbbi csoportba tartozik Bulgária is, ahol megemelkedett az infláció, mióta a tavasszal megkapták a hozzájárulást a belépéshez az euróövezetbe. Az EKB helyzete nem irigyelhető: képtelen az eurózóna egészének inflációjára egységesen hatni, amikor a kamatairól dönt.
A viszonylag magas inflációjú országok közt – a szupergyorsan dráguló Románia kivételével – nem nagyok a különbségek, nyolc ország éves inflációja van 4 százalék körül, mint Magyarországnak. A következő hónapokban a magas idei árbázisok miatt jelentős változások következhetnek be, Magyarországon is az éves inflációs ráta meredek csökkenése várható tavaszig.
