Az idei év kedvezhet az osztalékpapíroknak

A legtöbb európai osztalékrészvény májusban fizeti ki a tavalyi eredmények utáni osztalékot a részvényeseknek. Ahhoz, hogy valaki kapjon osztalékot, legkésőbb a tőzsdei fordulónapon (cum-dividend date, azaz az utolsó kereskedési nap, amelyen még az előző évi osztalékra való jogosultsággal történik az adásvétel) kell megvennie az adott részvényt. A klasszikus osztalékpapírok, mint az RWE vagy a Deutsche Telekom, 3-5 százalék körüli hozamot fizetnek. „Az állampapírpiacon látott romló hozamok a kevésbé kockázatvállaló befektetők figyelmét is az osztalékpapírok felé irányították. Idén például már mindegyik DAX-komponens fizet osztalékot, tavaly az akkor még DAX-tag Commerzbanknál ez elmaradt” – mondta a Világgazdaságnak Nagy András, az Erste elemzője.

„Egész Európát nézve a nagy osztalékpapírok közül a CIB Bank tulajdonosa, az olasz Intesa Sanpaolo nyújtja a legmagasabb, 8,2 százalékos osztalékhozamot. Őket a francia Société Générale és a szintén francia BNP Paribas követi a sorban. Az elmúlt fél évben a banki részvények eladói nyomás alatt voltak, az árfolyamuk esett, így az osztalék, melyet nyár elején fizethetnek ki, arányaiban tovább nőtt” – közölte Nagy Bertalan, a Concorde privátbanki üzletfejlesztési igazgatója. Szerinte az osztalékrészvényekre azért is érdemes figyelni, mert éves szinten stabilan magasabb hozamot tudnak hozni a befektetőknek, mint akár egy vállalati kötvény. „Hagyományosan magas osztalékot fizető papírok a telekommunikációs cégek részvényei is, így az osztalékpapírokat előnyben részesítő befektetőknek érdemes az Orange Telecom, a Telefonica vagy akár a Deutsche Telecom részvényeit is követni.” A hazai piacon jellemzően a Magyar Telekom és az ANY részvényeire szoktak a befektetők osztalékpapírként gondolni, és ezek idén is 5 százalék feletti hozamot ígérnek a befektetőknek – tette hozzá a szakember.

A harminc legnagyobb német cég közül a Daimlernél lehet elérni a legmagasabb, 6,2 százalékos osztalékhozamot, de a BMW is 4,6, a Volkswagen pedig 3,2 százalékot fizet. „Az autóipar számos problémával küzd, ezért 2018 gyengébbre sikerült a szektorban, mint 2017. Érződnek még a dízelbotrány hatásai, és az elektromos autók fejlesztése is sokba kerül. Másrészt tetőzött az autópiac, és csökkennek az autóeladások, ami együtt jár a gazdasági lassulással. A magas

autóipari osztalékhozamok ellenére ezek a papírok egyáltalán nem sorolhatók az osztalékpapírok közé, mert jóval inkább a ciklusoknak megfelelően mozognak”– tette hozzá Nagy András.