Digitális forradalom ide vagy oda – jön a dupla ingyenes készpénzfelvétel. De tényleg kérte ezt valaki?
Még idén végleges döntés születhet arról, hogy megduplázzák-e a havi két alkalommal díjmentesen felvehető készpénz határát 150 000 forintról 300 000 forintra. A lépés célja a lakossági terhek csökkentése és az ingyenes készpénzfelvétel kiterjesztése, ám az MNB legfrissebb pénzforgalmi adatai alapján úgy tűnik, a magyarok fizetési szokásai látványosan átalakulóban vannak. Miközben egyre többen választják az azonnali utalást, a mobilbankot vagy a Qvik rendszert, a készpénzfelvét és -használat mérhetően visszaszorul. A kérdés tehát adott: valóban szükség van-e a nagyobb ingyenes készpénzkeretre, vagy ez már csak a múlt reflexe?
Digitális robbanás, csökkenő készpénzhasználat
A Magyar Nemzeti Bank 2025. második negyedéves pénzforgalmi statisztikái szerint a digitális fizetések terjedése soha nem látott mértéket ért el Magyarországon.
Ebben az időszakban:
- 166-tal nőtt az ATM-ek száma, de még ennél is gyorsabban bővült az online infrastruktúra: az internetes kártyaelfogadó helyek száma 3,7 százalékkal nőtt.
- Már több mint 31 000 Qvik-elfogadóhely működik országszerte, és a Qvik QR-, NFC- és linkes tranzakciók száma negyedéves alapon 41,2 százalékkal bővült.
- A háztartások forintátutalásainak értéke 19,9 százalékkal nőtt egy év alatt, a mobilbankból indított devizaátutalások értéke pedig 33,6 százalékkal.
- A Qvik-kérelemre indított utalások darabszáma 48,9 százalékkal ugrott meg.
Ezzel párhuzamosan a készpénzfelvételek száma 5,8 százalékkal, értéke 1,5 százalékkal csökkent a 2024. második negyedévi adatokhoz képest. Ez azt jelzi, hogy bár a lakosság továbbra is használ készpénzt, a trend egyértelműen a digitális csatornák felé tolódik.
A kártyás vásárlás és az azonnali fizetés előretörése
A magyar szolgáltatók által kibocsátott bankkártyákkal végzett vásárlások száma 6,4 százalékkal, értéke pedig 19 százalékkal nőtt egy év alatt.
A fizetési kártyás visszaélések értéke eközben 26,5 százalékkal csökkent, ami a digitális biztonság növekedését is mutatja.
Eközben a pénzforgalmi szolgáltatók bevételei 24,2 százalékkal emelkedtek, ezen belül a tranzakciók értékéhez kötött bevételek tették ki a teljes bevétel több mint 60 százalékát. A kártyaelfogadási bevételek is 12,1 százalékkal nőttek, tehát a gazdasági szereplők is egyre inkább a digitális fizetésből élnek.
Van még igény a nagyobb ingyenes készpénzfelvételre?
A statisztikák alapján a készpénzfelvét csökkenőben van, míg a kártyás vásárlások, azonnali utalások és mobilbanki tranzakciók robbanásszerűen nőnek.
Ez erősíti azt a véleményt, hogy a lakosság többségének már nincs égető igénye a nagyobb díjmentes készpénzfelvételre – legalábbis nem gazdasági kényszerből. Ugyanakkor továbbra is létezik egy jelentős réteg, amely készpénzben intézi a mindennapi ügyeit. A vidéki, alacsonyabb jövedelmű és idősebb korosztály számára az emelés valós könnyebbséget jelenthet, hogy hozzáférhetnek a teljes havi jövedelmükhöz ilyen formában is.
Szakértők szerint inkább társadalompolitikai döntés
A bankok és a pénzügyi elemzők egyetértenek abban, hogy a keretemelés nem a piaci igényekre, hanem inkább társadalompolitikai megfontolásokra reagál. Míg az átlagos készpénzfelvét 110 000 Ft körül mozog, addig a kétszeres limit bevezetése inkább szimbolikus gesztus, amely a készpénzt preferáló csoportokat célozza. A Bankszövetség szerint ugyanakkor a változás jelentős költségnövekedést okozhat a hitelintézeteknél, mivel a tranzakciós illetéket a bankoknak kell majd viselniük, akik tovább háríthatják azt az ügyfelekre.
