Már csökken a hazai bankok nyeresége
Az elmúlt évben a hazai hitelintézetek mérlegfőösszege 8,4 százalékkal 39 469 milliárd forintra nőtt. A jegybank új és a jövőben konzekvensen alkalmazni kívánt konszolidált típusú megközelítésében a szektorszintű mérlegfőösszeg 42 111 milliárd forintot tesz ki, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint az elmúlt három évben az átlagos konszolidált bővülés 7,3 százalékos volt. A piac az elmúlt három évben egyértelműen a koncentráció felé halad: tavaly év végén az öt legnagyobb szereplő adta a pénzintézeti kör mérlegfőösszegének 61,6 százalékát.
A szektor nyereségessége alaposan lefékeződött: a nem konszolidált adózott eredmény 537 milliárd forintot tett ki, ami 14,3 százalékkal kisebb a tavalyi 627 milliárdnál. A csoportszintű számok esetében ugyanakkor a 648,35 milliárdos nyereség – az OTP jól teljesítő külföldi leányvállalatainak köszönhetően – 9,6 százalékos erősödést mutat a tavalyi 591,75 milliárd forintos profithoz képest, vagyis újabb szektorszintű csúcsról lehet beszélni. Ezen a soron jelenik meg először a konszolidált vizsgálat komoly problémája: a jegybank által a jövőben publikálni kívánt csoportszintű adatokban (a régi metódusú adatközlést nem vagy csak részben akarja fenntartani az MNB) az OTP külföldi érdekeltségei olyan mértékben torzítják a sort, hogy a konszolidált adatok aligha adnak valós képet a hazai pénzintézeti szektor helyzetéről. (Az OTP 281,3 milliárd forintos konszolidált eredményt ért el tavaly, míg a magyar bank nyeresége 168,6 milliárd forint volt.) Historikusan tekintve az adatokat, a tavalyit megelőző két évben (2016, 2017) a konszolidált eredmény elmaradt az itthonitól, 2015-ben ugyanakkor a külső profit csökkentette a szektor hazai veszteségét.
A hazai jövedelmezőség csökkenését alapvetően két dologra, az egyszeri, eredményjavító tételek csökkenésére és a működési költségek megugrására lehet visszavezetni. Az egyszeri sorokból már egyértelműen hiányzik a Visa-részesedések értékesítésének egyszeri hatása, mint ahogy az is tény, hogy a korábbi rossz hitelek után képzett céltartalékok felszabadításából már kevesebb bevételre tettek szert a bankok, mint 2017-ben. A működési költségeknél a nem konszolidált adatsor drámai, 21 százalékos, 182 milliárd forintos emelkedést mért, ami csak részben magyarázható azzal, hogy a szabályozói megfelelés (PSD2, azonnali fizetés) és a FinTech miatt komoly és költséges – elsősorban IT – fejlesztésekbe kénytelenek belefogni a pénzintézetek. A másik oldalon jó eséllyel az állhat a háttérben, hogy a nemzetközi, IFRS számvitelre átálló hitelintézetek immár a költségeknél mutatják ki a különadókat és a tranzakciós illetéket. (A konszolidált adatokban „csak” 15,4 százalékos költségemelkedést mért az MNB.) A megtérülési mutatókban a konszolidált adatok szerint az eszközarányos jövedelmezőség (ROA) 1,5 százalékon stagnál, a tőkearányos megtérülés ugyanakkor 13,2 százalékról 13,4 százalékra javult. Ám ha a nem konszolidált adatokat nézzük, akkor mind eszközoldalon – 1,72 százalékról 1,36 százalékra –, mind tőkeoldalon – 14,7-ről 12,05 százalékra – csökkent a bankrendszer jövedelmezősége.
Ugyancsak megtévesztő lehet az állományok vizsgálatánál is a konszolidációs kör. A nem pénzügyi vállalati és lakossági hitelek konszolidált összege 20 436 milliárd forint volt, 58 (!) százalékkal több, mint a hazai adatokon nyugvó egyedi számítás szerint. Azt, hogy Magyarországon a bankok valóban dúskálnak az ügyfélpénzben, jól mutatja, hogy a betétoldalon a 24 147 milliárdos adat „csak” 38 százalékkal haladja meg az egyedi mutatókban kimutatott szintet. Mindez abból ered, hogy a szektorszintű hitel/betét mutató konszolidáltan jobban áll – 84,6 százalékon –, mint a hazai adatokat mutató nem konszolidált 74,5-es érték. A hitel/betét mutató mindkét összevetésben romlott, tekintve, hogy a hitelek bővülése mindkét összevetésben elmaradt a betétállomány emelkedésétől. E tekintetben öröm az ürömben, hogy a nem konszolidált számoknál leheletnyivel magasabb a hiteldinamika és alacsonyabb a betétállomány bővülése, azaz a romlás némileg kisebb mértékű volt.
A nettó kamatbevételek a konszolidált adatok szerint 7,9 százalékkal nőttek, e bővülés az MNB értékelése szerint 26,2 százalékban járult hozzá a konszolidált eredmény növekedéséhez. A nem konszolidált soron ugyanakkor csak 4,5 százalékos nettó kamatbevétel-növekedést mutatott ki a jegybank, ami az alacsony kamatkörnyezet mellett a komoly banki árazási versennyel magyarázható. A nettó díj- és jutalékoldalon konszolidált szinten 8,1, egyedi oldalon 7,3 százalékos volt a növekedés. Az OTP-leányok hajtotta konszolidált adatsorral összevetve a nem konszolidált adatok optimálisabb bevételi szerkezetet mutatnak, hiszen ez utóbbinál a díj- és jutalékbevételek a kamateredmény csaknem 70 százalékára rúgnak (az emelkedés 1,8 százalékos), azaz a pénzintézetek az ügyfelek által egyre inkább igénybevett szolgáltatásokon keresik a bevételeik egyre nagyobb részét, nem a kamatmarzson. Ezzel szemben a konszolidált díj- és jutalékbevétel mindössze egytized százalékkal, 56,8 százalékra emelkedett egy év alatt.
