A SoftBank csoport tőzsdére vinné a VisionFundot is

Kettő az egy arányban felosztja részvényeit a japán SoftBank csoport, amely sietve megnyugtatta befektetőit, hogy az üzleti évre ígért 44 jenes osztalékot minden részvény után hiánytalanul megkapja a tulajdonosa, azaz a lépéssel gyakorlatilag megduplázzák a kifizetendő összeget. Lesz miből fizetni, ugyanis az azonos nevű mobilszolgáltató mellett számos technológiai cégben tulajdonos SoftBank a márciussal zárult üzleti évét 80 százalékkal magasabb, 22 milliárd dolláros üzemi eredménnyel zárta, főként a viharos gyorsasággal felértékelődő technológiai befektetéseinek köszönhetően – írja a Reuters. A profit 14 százalékkal múlja felül a Reuters elemzői konszenzusát.

A Maszajosi Szon nagybefektető irányítása alatt működő SoftBank csoport decemberben már tett egy hatalmas lépést a tőzsdei megmérettetés felé, amikor mobilszolgáltató vállalatának, a SoftBank Corp. részvényeinek harmadát értékesítette a tokiói börzén, végrehajtva Japán eddigi legnagyobb tőzsdei bevezetését (IPO), amelynek értéke 21,4 milliárd dollár volt.

A SoftBank által alapított, csaknem 100 milliárd dollár fialtatását végző VisionFund befektetési alap is mérföldkőhöz ért, több istápoltja is közel került az IPO-hoz, elég az Uberre gondolni, amely épp ma debütál a New York-i tőzsdén. A petrodollár-milliárdokkal kitömött VisionFund innovatív technológiát kifejlesztő cégekbe fektet szerte a világon, hogy piacéretté válásuk után haszonnal kiszálljon belőlük. Statisztikájuk szerint 69 vállalkozásban vásároltak maguknak jelentősebb részesedést, ezeknek a megszerzésére 60,1 milliárd dollárt költöttek, befektetésük értéke pedig meghaladja a 72,3 milliárd dollárt. A SoftBank a VisionFundot is szeretné tőzsdére vinni, részint azért, hogy még több pénzt tudjon ígéretes vállalkozásokba fektetni, részint azért, hogy valamelyest függetleníteni tudja magát a befektetett tőke oroszlánrészét adó Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek állami alapjaitól. Az IPO azonban komoly értékeltségbeli problémákat vethet fel, ugyanis a startupok jó része eleve magában hordozza a bukás veszélyét, és kérdés, hogy ez a kockázat az árfolyamra mennyire telepedne rá.