Drágulás jöhet több floating kötvénynél

Az elmúlt egy évben egyáltalán nem teljesítettek jól a floating típusú vállalati kötvények, amelyek sajátossága, hogy a kamatfizetésük mértéke nem fix, hanem időről időre, a hozamkörnyezet alakulásával párhuzamosan változik. Ez természetesen érthető is a világ vezető jegybankjainak idei pálfordulását látva, vagyis hogy a korábbi szigorító intézkedésekkel szembemenve újra kamatot csökkentettek, az Európai Központi Bank (EKB) pedig bejelentette a kötvényvásárlási programjának felélesztését, hiszen mindezek újbóli monetáris lazításként értelmezhetők.

Normál közgazdasági összefüggések alapján ez a helyzet a változó kamatozású kötvények számára kedvezőtlen, hiszen a kamatfizetésük is csökken, így kevésbé tűnnek vonzónak a befektetőknek. A jegybanki döntéseknek meg is volt a hatásuk, ugyanis a változó kamatozású kötvények szeptember végéig semmit sem tudtak ledolgozni a tavalyi év végén elszenvedett 20-25 százalékos árfolyamesésekből. Ez a helyzet változott meg – némileg váratlanul – az utóbbi pár hétben.

A Banco Santander bankcsoport október elején visszahívta az egyik változó kamatozású kötvényét, s ezzel a papír csaknem 50 százalékos árfolyam-emelkedését váltotta ki.

A visszahívás életre keltett más, hasonló paraméterű kötvényeket is, és egyik pillanatról a másikra több európai bank floating kötvényeinek árfolyama is jelentős emelkedést mutatott. Az ING Bank egyik ilyen típusú kötvénye 13 százalékos árfolyam-emelkedést ért el, de a Raiffeisen Bank változó kamatozású papírjaival is 7 százalékkal magasabb árfolyamon kereskednek, mint pár hete. Az emelkedés kezdeti dinamikája lassult, az viszont mindenképpen pozitív dolog, hogy az áremelkedés azóta is töretlen. Ezek a kötvények az emelkedés ellenére is alulárazottak a múlt év elején látott árfolyamszintekhez képest, következésképp a szabályozói változásokból eredő további kötvényvisszahívások vagy az EKB kötvényvásárlásainak „felszívó” hatásai is növelik a további áremelkedés esélyét.