A lakásárak növekedése alacsonyabb ütemre kapcsolhat, s ebben érdemi szerepe lehet a Plusz (MÁP Plusz) bevezetésének és felfutásának – mondta Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzője. A drágulás lassulása megelőzheti, hogy a esetleges érdemi lassulása esetén az ingatlanpiaci árak csökkenjenek, ezáltal az is elkerülhető, hogy eladási hullám alakuljon ki a lakáspiacon. Pálffy Gergely összefoglalása szerint a MÁP Plusz jó eszköz arra, hogy elcsatornázza a pénzt az ingatlanoktól, és ezzel hűtse a lakáspiacot, anélkül, hogy más, reálgazdasági tényezők sérülnének. A lakáspiac hűtése egyben szociális szempontból is kedvező lehet, elsősorban a felsőoktatásban tanulók és a nem hitelképes fiatalok lakhatását támogatja. A szakértő szerint a befektetőknek azért is kedvezőbb lehet a szuperállampapír, mert míg a lakáspiacon 6 százalékos átlaghozamot realizálhatnak – az ingatlanpiacra jellemző kockázatok mellett –, addig a MÁP Plusz kockázatmentesen 4,94 százalékos kamatot kínál.
A magyar gazdaság lassulásának oka nem a világgazdasági kilátások romlásában keresendő, hanem a belföldet fűtő tényezők mérséklődésében – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Az uniós források mérséklődnek, és a halasztott fogyasztás is lecsenghet a következő években. A feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index egyelőre nem csökkent 50 pont alá, vagyis még mindig konjunktúrát jelez. Ezzel szemben Nyugat-Európában, de még Lengyelországban is a kritikus, dekonjunktúrát jelző szint alá estek a mutatók. Török Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy az építőipar már lassul, és ebben a rendkívül magas bázis is szerepet játszik. A csökken, jelenleg elsősorban a munkaerőhiány határozza meg a helyzetet. A Raiffeisen Bank szakértője hozzátette: a gazdasági növekedés esetleges lassulása ugyan enyhén, 3,8 százalék körülire emelheti a munkanélküliséget, azonban a kapacitáshiány csökkenhet, a piac pedig jelentős részben felszívhatja a felszabaduló munkaerőt.
A Magyar Nemzeti Banknak számos olyan programja van, amely a magyar problémákra nyújt megoldást, amíg ezek futnak, addig nem valószínű az euróövezethez való csatlakozás – húzta alá Török Zoltán. Amikor már nem lesz szükség a programokra, és a monetáris politika is normalizálódik, akkor lehet majd beszélni az euró bevezetéséről, ez azonban vélhetően még évekig nem lesz aktuális. A fogyasztói árindex a következő években alulról közelítheti meg a 3 százalékos jegybanki célt.
