Álomhatáron a háztartási vagyon

Az elmúlt évben 11,9 százalékkal – 6483 milliárd forinttal – 61 161 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona. A bővülés több mint 30 százaléka, 1956 milliárd forint 2019 utolsó negyedévére esett. A vagyonbővülés zömét a hosszú lejáratú állampapírok – nagyrészt a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) – állományának emelkedése adta. A háztartások ezen instrumentumból 1024,5 milliárd forintnyit vásároltak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tranzakcióalapú összevetése szerint. Az adatok alapján a MÁP+-ba áramló pénz egy része továbbra sem hoz érdemi megtakarítást az államháztartásnak, hiszen 2019 utolsó negyedévében a kevésbé attraktív árazású (és így kevesebbe kerülő) rövid lejáratú állampapírok állománya 362 milliárd forinttal csökkent.

A MÁP+ sikere sem tudja ugyanakkor megtörni a készpénzállomány bővülésének ütemét: a háztartásoknál nyilvántartott készpénzállomány az elmúlt év utolsó három hónapjában további 141 milliárd forinttal nőtt, az év végén már 5186,4 milliárd forintot tett ki, 389 milliárd forinttal többet a 2018. végi adatnál. Az azonban adhat okot némi optimizmusra, hogy a készpénzállomány tranzakciós alapon mért bővülése elmaradt a 2018-as negyedik negyedévitől.

A fenti, likvid vagyonhoz nyugodtan hozzáadható a látra szóló betétek 7152 milliárdos állománya, amely éves szinten 12 százalékkal, azaz 769 milliárddal bővült. Első ránézésre akár örömködhetnénk is azon, hogy az év utolsó negyedévében, megtörve a korábbi kilenc hónap trendjét, 19,5 milliárd forinttal újra nőtt a lekötött betétek állománya, ám egy éve, az év végi jutalomfizetéskor még ennek csaknem a duplája, 35,8 milliárd forint ment bankbetétekbe tranzakciós alapon. Mostanra éves szinten a lekötött betétállomány 2,9 százalékkal, 3261 milliárd forintra apadt.

A tőzsdei rali mentette meg a részvénypiacokat: az átértékelődésekkel 47,6 milliárd forinttal nőtt a háztartások vagyona az utolsó negyedévben, ami jól elfedte, hogy tranzakciós alapon 49,7 milliárd forintos eladást realizált a lakosság, s az állomány 934,7 milliárd forinton állt az év utolsó napján. Ez az érték ugyanakkor 25 százalékkal magasabb a 2018. szilveszterinél, és óvatos reményt ad arra, hogy a magasabb hozamtermelő képesség képes lesz/lehet bevonzani nagyobb lakossági érdeklődést. Bár az év végi pénzbőség a befektetési jegyek piacára is 18,2 milliárd forintnyi új forrást hozott, s itt az átértékelődés jótékony hatása további 57,3 milliárd forintnyi támogatást jelentett az utolsó három hónapban, az éves teljesítmény mégis negatív: a 4260,7 milliárdos állomány 1,1 százalékos visszaesést mutat.

A biztosítástechnikai tartalékok összességében 10 százalékkal, 4573,7 milliárd forintra emelkedtek éves szinten. Az év végi adóoptimalizáló befizetési boom az életbiztosításoknál 18,8, a nyugdíjpénztáraknál 31,2 milliárdos tranzakciós alapú bővülést eredményezett az utolsó negyedévben. A befektetések értékének növekedése itt is tetemes, 45 milliárd forintos átértékelődési nyereséget hozott.

A háztartási vagyon továbbra is legtöbb kérdést felvető eleme a (cég)részesedések nyilvántartása. A vállalkozói vagyon az MNB kimutatásai szerint tavaly év végén 18 532,1 milliárd forintot tett ki, a növekedés éves alapon 13 százalék volt. Figyelemre méltó, hogy a bővülés zömét az egyéb tulajdonosi részesedésekben lévő háztartási vagyon átértékelődése adja: ennek mértéke csak az év utolsó három hónapjában 442 milliárd forint volt a jegybank adatai szerint.

A lakossági kötelezettségek éves szinten 12,6 százalékkal emelkedtek, s immár meghaladják a 10 ezermilliárdos értéket. A lakáshitelek állománya 9 százalékkal 3662 milliárd forintra nőtt, míg a fogyasztási és egyéb hitelek állománya – amelybe a babaváró is beletartozik – 23,2 százalékkal ugrott, és 3484,3 milliárd forintot tett ki.

A fentiek nyomán a háztartások nettó pénzügyi vagyona éves szinten 11,7 százalékkal tudott bővülni az elmúlt évben: átlépve egy újabb bűvös határt 50 932 milliárd forintra emelkedett.

12,6 százalékkal nőttek, és már meghaladják a 10 ezermilliárdot