Kevesebb Mol-osztalék juthat az államnak

Ellentétben az utóbbi két év gyakorlatával, az idén aligha teljesül a magyar államnak a Mol–Richter-párostól remélt és a költségvetésben is szereplő, csaknem 13 milliárd forintos osztalékbevételi terve. A kellemetlen meglepetést ezúttal a Mol szállíthatja. A Mol-pakett tavaly és azelőtt rengeteget fialt az államnak, az idén viszont kevés esély mutatkozik a büdzsében előirányzott 110 forintos részvényenkénti Mol-osztalék teljesülésére: a piaci konszenzus ennek csupán a felével kalkulál.

Jelentősen csökkenhet a Mol 2019-es eredménye után beérkező osztalék a 2018-ban kifizetett részvényenkénti 142,5 forinthoz képest – mondta a Világgazdaságnak Gyöngy-Kovács Nóra, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője. Az elemzői várakozások (a Bloomberg konszenzusában részvényenként 52 forint osztalék szerepel) drasztikus csökkentése mögött az áll, hogy 2019 első három negyedévében a Mol szabad cash flow-ja a tőkeberuházások magas szintje miatt 64 százalékkal maradt el a 2018-astól. A horvátországi finomítói felújítások, az azerbajdzsáni részesedésvásárlás és a magyarországi poliolüzem költségei vélhetően jelentősen növelik a Mol idei kiadásait is. Az Equilor elemzőjét nem lepné meg, ha az igazgatóság – tekintettel a cash flow visszaesésére – csupán 50-60 forintos részvényenkénti kifizetésre tenne javaslatot.

Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipariszektor-elemzője szerint a Mol alaposztaléka – hasonlóan a tavalyihoz – 95 forint lehet részvényenként. „Legjobb esetben az összeg felmehet 100 forintig” – fűzte hozzá lapunknak Pletser Tamás, aki az 52 forintos konszenzust irreálisan alacsonynak tartja, sőt még az alaposztalék csökkentésére is kevés esélyt lát. „Várhatóan egy hónapon belül megszületik a döntés, az összeg meghatározásában a szabad cash flow, a profitvárakozás, a befektetések finanszírozásának igénye mind szerepet játszik. Még a jelenlegi nyomott árfolyam mellett sem valószínű, hogy kifejezetten az osztalékért új vevők jelennének meg a részvény piacán – mondta Pletser Tamás –, különösen azért nem, mert a szektortársak részvényein magasabb, átlagosan 4-8 százalékos hozam realizálható. Ha kizárólag az osztalék szempontjából vizsgáljuk a Mol-részvényt, a jelen kilátások szerint felesleges túlzó várakozásokat meghatározni a fokozatos emelésre. Sok a kedvezőtlen külső környezeti hatás, a koronavírus miatt csökken az olajkereslet, magasak a felhalmozott finomítói készletek, általánosságban nyomottak az üzemanyag-finomítói marzsok, és kifejezetten rosszak a petrolkémiai árrések” – mondta az Erste szektorelemzője.

A 2020-as költségvetésben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) a 11,7 százalékos állami Mol-pakettre vetítve 10,5 milliárd forint osztalékbevétellel számolt. Ha a Bloomberg konszenzusa beigazolódik, akkor a költségvetés kevesebb mint a felére, 4,96 milliárd forintra számíthat a Moltól. A kiesés jobban fájhat a Corvinus egyetem alapítványának: a kezelésében lévő 81,9 millió Mol-papír után a büdzsében kalkuláltak szerint 9 milliárd feletti összeget remélhetett, a piaci várakozás szerint azonban lehet, hogy be kell érnie 4,3 milliárd forinttal. Tavaly épp fordított volt a helyzet, a Mol jócskán túlteljesítette a költségvetésben rögzített tervet, és a részvényenkénti 142,5 forintos kifizetésből 29,5 milliárd forint jutott az MNV és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány párosának, holott alig több mint felét tervezték be.

Pontosabbnak tűnik a büdzsé becslése a Richter-osztalékra vonatkozóan. A gyógyszergyártóban az MNV befolyása 15,2 százalék, amely után 2,4 milliárd forint osztalékbevétel (részvényenként 86 forint) az előirányzat. A Molhoz hasonlóan még a Richter igazgatóságának az osztalékjavaslata sem ismert. A társaság tavalyi 49,3 milliárd forintos adózott eredménye 265 forintos részvényenkénti profitot (EPS) takar, ebből egy 86 forintos kifizetés 32,4 százalékos osztalékrátának felelne meg.