Vannak megoldások a forintkockázatra

Gyengébb arcát mutatja a forint az elmúlt napokban, rendre a kritikus 340-es szint közelébe kúszik az euró-forint kurzus, ráadásul a szakértők többsége arra figyelmeztet, hogy ha a következő napokban tovább romlik a nemzetközi befektetői hangulat, újabb forintgyengülésre lehet számítani. Az euró-forint árfolyam ingadozása a magánbefektetők számára is fontos, hiszen ráirányíthatja a figyelmet a devizabefektetésekre: mivel a forintban számított értékükre kifejezetten jó hatással van, ha a magyar deviza veszít értékéből a dollárral vagy euróval szemben. Annak, hogy nem fordulnak a magyar magánbefektetők nagyobb arányban a devizamegtakarítások felé, az is lehet az oka, hogy a forintalapú befektetés hozama (ezen belül a lakossági állampapírokon realizálható kiugró megtérülés) még mindig magasabb, mint a dollár- vagy euróalapú megtakarításoké.

A hazai megtakarítások hozamát a 2015–2018-as években kevésbé befolyásolta a forint mozgása, ebben az időszakban az euró-forint jegyzése oldalazott, több mint egy éve azonban trendszerűen gyengül a hazai fizetőeszköz.

Egyre többeket foglalkoztat ezért, hogy miként lehet olyan portfóliót kialakítani – vagy a különböző eszközök közül választani –, amellyel ellensúlyozható vagy kivédhető a forint gyengülése. A szakértők véleménye megoszlik azzal kapcsolatban, hogy hogyan érdemes a forintkitettséget mérsékelni vagy optimalizálni. A forintmegtakarításokhoz kapcsolódó devizafedezeti vagy opciós ügyletek egyelőre kevésbé közismertek, de általános vélemény, hogy a privátbanki szolgáltatók ajánlatában mindenképpen helyet érdemelnek.

Amikor 340 forintot kell adni egy euróért, minden szem a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) szegeződik, hiszen a jegybank által kitűzött inflációs cél eléréséhez bevetendő eszközök a forint árfolyamára is hatással lesznek. Márpedig az MNB a legutóbbi kamatdöntő ülése után (sőt már korábban is) jelezte, hogy minden rendelkezésre álló eszközt bevet a 3 százalékos inflációs cél elérése érdekében. A piac értelmezése szerint már a soron következő ülésen dönthetnek a szükséges lépésekről, a kommunikációs üzenetet pedig előrevetített szigorításként könyvelték el. A CIB Bank elemzése is kiemelte a jegybanki közleményből, hogy a verbális intervenciók egy időre alkalmasak lehetnek a forint árfolyamának stabilizálására. „Azt gondoljuk, hogy az MNB alapvető célja nem változott: a lehető leghosszabb ideig a lehető legalacsonyabb szinten kívánja tartani a kamatokat úgy, hogy a forint árfolyama viszonylag stabil maradjon” – értékelt a CIB elemzője. A Raiffeisen összefoglalója szerint az idén újabb (negatív) rekordok születnek majd az euró-forint keresztben, ugyanakkor a júniusi időszakra 334 forintos euróárfolyammal kalkulálnak, várakozásuk szerint az év végén pedig 338 forintba kerül majd egy euró. A Commerzbank devizapiaci szakértői szerint a magyar monetáris politika döntéshozói továbbra is galamblelkűek, a kamatkondíciók módosítására csak akkor kerülhetne sor, ha a jelenleginél erősebb nyomás nehezedne a hazai fizetőeszköz árfolyamára. A Commerzbanknál egyetértenek azzal, hogy a következő hónapokban az éves infláció csökkenő pályára áll majd, de nem zárják ki, hogy a piaci szereplők újra tesztelik a központi bank reakciókészségét azzal, hogy tovább shortolják a forintot. Ügyfeleinek küldött levelében a Goldman Sachs is arról értekezik, hogy amíg nincs egyértelmű jelzés a magasabb kamatokra, addig a forint jegyzése óhatatlanul visszatér a gyengülő trendbe. Egy budapesti devizabróker a Reutersnek arról beszélt, hogy a keddi kamatdöntő ülés után, amikor világossá vált, hogy az MNB-nek nincs azonnali változtatási szándéka, sok spekuláns újranyitotta a forint esésére játszó pozícióit.

Szakértői vélemények

Saághy Pál, az OTP Bank senior treasury üzletkötője

Változatlanul gyengülő trendben van a forint, de hosszú távú befektetés tervezésekor mégsem indulhatunk ki abból, hogy a következő hónapokban ugyanezen a pályán marad a hazai deviza. Igaz, az elmúlt időszak forintgyengülése miatt a múltbeli devizabefektetéseken árfolyamnyereség keletkezett, de semmi garancia nincs arra, hogy a forint esetleges erősödésével mindez nem fordul veszteségbe. A megtakarítók forintkitettségének mérséklésére – a portfóliódiverzifikáción túl – több mód is kínálkozik. Az egyik a külföldi állampapírok megvétele, igaz ugyan, hogy az elérhető hozam szerényebb. Jó alternatívák a külföldi befektetési alapok is, amelyekből jelentős kínálat érhető el a hazai szolgáltatóknál is. A forintban denominált megtakarításokat (állampapírok vagy részvények) javasolt határidős devizafedezeti ügyletekkel vagy euró-forint vételi opcióval kiegészíteni. Az utóbbi egyik előnye, hogy forinterősödés esetén nem jár vételi kötelezettséggel. Ha a hazai deviza tovább gyengül, annak pozitív hatása lehet a magyar részvénypiacra, hiszen a külföldi befektetők számára olcsóbbá válnak a hazai papírok. Ez nem példa nélküli, évekkel ezelőtt hasonló történt a brit tőkepiacon.

Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő elemzője

Ha az alacsony kockázatú eszközöknél maradunk, akkor az első gondolata az embernek, hogy a főbb devizákban (euró, svájci frank, dollár) diverzifikált portfólió lehet az, amelyet a forint gyengülésével érdemes választani. Azonban félrevisz minket az elmúlt egy évben gyorsan, az euróval szemben 7-8 százalékot gyengülő forint képe, amely elhomályosítja a MÁP Plusz hozamát is. Sokkal reálisabb képet kapunk viszont, ha azt nézzük, hogy a forint az elmúlt

öt-hat évben gyengült 10, azaz évi 1,5-2 százalékot – így már nem nagyon éri meg eurós, kamatmentes eszközökben tartani a pénzt. Ha valaki mégis abból indul ki, hogy az utóbbi év forintgyengülése az irányadó, akkor a PEMÁP lakossági államkötvény lehet számára a megoldás, amely euróban denominált, és az eurózóna inflációja felett 1 százalék kamatprémiumot fizet.

A legutóbb kibocsátott sorozat éves kamata 1,8 százalék, míg a tavalyié 2,2–3,4 százalék között szóródott.

Egy fokkal kockázatosabb befektetés az arany, amely amellett, hogy dollárban denominált, még folyamatosan drágult is – legalábbis eddig. És ha merünk még nagyobb kockázatot vállalni, akkor egy eurós abszolút hozamalap lehet a megoldás, amely nem feltétlenül futja az alapvetően túlértékeltnek látszó részvénypiaci kitettség kockázatát.

Pintér András, a Budapest Alapkezelő befektetési vezetője

Ilyen jellegű portfóliót kialakítani egyfelől nagyon egyszerű, másfelől nagyon nehéz. Egyszerű technikai értelemben, hiszen a devizás megtakarítási lehetőségek, amelyek szinte minden alapkezelő kínálatában megtalálhatók, gyakorlatilag pár kattintással megvásárolhatók. Ugyanakkor bonyolult is, hiszen a devizáknál – más befektetési eszközökhöz hasonlóan – ugyanúgy nehéz tökéletesen időzített döntést hozni, mint például a részvénypiacon. Bár az elmúlt évek alapján sokan gondolhatják úgy, hogy a forint csak gyengülni tud a nagyobb devizákkal szemben, a tőkepiacokon nincsenek egyirányú utcák: aki devizát tart, annak a forint esetleges erősödésével ugyanúgy érdemes számolnia, mint a további gyengülésével. Így a devizás megtakarításokról ugyanúgy érdemes gondolkodnunk, mint befektetéseink bármelyik másik eleméről, hogy a teljes portfóliónkhoz hozam és kockázat szempontjából mit adnak hozzá. Annak pedig, aki befektetési alapokon keresztül tart devizás kitettséget, még egy dolgot érdemes észben tartania: sok alap esetében nem „tiszta” deviza-, hanem ezzel párhuzamosan valamilyen eszközkitettséget is vásárolunk. Egy devizás részvényalapnál például a végső hozamunkat a tőzsdék mozgása ugyanúgy fogja befolyásolni, mint a forint árfolyamának alakulása.

Koncz Péter, az Axiom Alapkezelő befektetési igazgatója

A forint gyengülése elleni legegyszerűbb védekezésnek az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) vásárlását ajánljuk az ügyfeleknek, annyi kiegészítéssel, hogy az ügyletet vissza kell fedezni euróra. Így az ÁKK kínálatában ugyancsak elérhető eurós állampapír évi 1,8 százalékos hozamánál magasabb megtérülés érhető el ugyanazon kockázat mellett. Az ötéves PMÁP jelenlegi kamata 4,8 százalék, a határidős forward euró-forint ügylet költségét levonva évi 3,6–3,8 százalékos hozam realizálható. Ez a fajta megtakarítási kombináció nincs igazán benne a köztudatban, de elvárható, hogy helyet kapjon egy privátbanki szolgáltató ajánlatában. Kiegészítésként az S&P 500 total return indexet követő ETF megvásárlása ajánlott, mert azt látjuk, hogy a részvények árfolyamesése mindaddig ideiglenesnek tekinthető, amíg a Fed biztosítja a jelenlegi likviditást. Ezért a visszaeséseket érdemes lehet megvenni. Az eurós kötvényalapoktól véleményünk szerint érdemi hozam már aligha remélhető, Norvégiában viszont az AAA besorolású kötvényeken még realizálható megtérülés. Optimisták vagyunk az európai REIT-részvényekkel kapcsolatban is, amelyekkel 3–6 százalékos éves euróhozamot tartunk elérhetőnek.