Nem kell kamatos kamattól tartani

Nincs kamatos kamat a moratórium időszakára, és az átmeneti időszak után sem nőhet az adósok törlesztőrészlete

– ez a két legfontosabb eleme annak a kormányrendeletnek, amely a hitelfizetési moratóriumra vonatkozó részletszabályokat tartalmazza. A most megjelent jogszabály szerint a tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem annak lejárta után nem lehet a moratórium ideje alatt meg nem fizetett kamat összegével megnövelni, vagyis a pénzügyi szolgáltatók nem élhetnek a tőkésítés eszközével. A másik lényegi, az adósoknak kedvező szabály, hogy a törlesztőrészlet nagysága a moratórium lejárta után sem növekedhet, tehát a pénzügyi szolgáltatóknak olyan mértékben kell meghosszabbítaniuk a hitel futamidejét, hogy az ügyfél havi terhe változatlan maradjon. Ezzel a két lépéssel tehát biztosítottá válik, hogy az adósok eredeti tőke- és kamattartozása a várhatóan az év végéig tartó fizetési moratórium révén ne növekedjen, illetve a törlesztőrészletük a moratórium után se legyen magasabb az azt megelőző időszakinál.

A rendelet ugyanakkor pontosítja a fogyasztási hiteleknél alkalmazott THM-plafon rendelkezéseit is: így az a szabály, amely előírja, hogy a jelzáloggal nem fedezett fogyasztói hiteleknél alkalmazott teljes hiteldíjmutató legfeljebb

5 százalékponttal haladhatja meg a jegybanki alapkamatot, 2020 végéig érvényes. Ha pedig az év végi határidőt nem hosszabbítják meg, a továbbiakban már a szerződéskötéskor érvényben lévő teljes hiteldíjmutató válik irányadóvá, vagyis az érintett fogyasztási hitelek jövő januártól az eredeti kondíciókkal futnak tovább. A THM-plafon kapcsán előírja a rendelet az alapkamat figyelembevételének szabályait is: az érintett naptári fél év első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári fél év teljes időtartamára. (Ennek alapján a bankoknak 2020 első felében a 0,9 százalékos MNB-alapkamatot kell figyelembe venniük.)

Lényeges elem az is, hogy a kormányrendelet még tovább bővíti a kedvezményes hitelek körét a munkáltatói kölcsönökkel, illetve azt a Nemzeti eszközkezelő programra is kiterjeszti. A munkáltatói kölcsönökre is érvényes a fizetési haladék, vagyis 2020. december 31-ig a munkavállalóknak se a kölcsön összegét, se annak kamatát nem kell visszafizetniük a munkáltatójuknak. A Nemzeti eszközkezelő programban részt vevők a vételár részletfizetésére és a bérletidíj-fizetési kötelezettségre is fizetési halasztást kapnak. Ezzel együtt az érintettek lakhatása is biztosítva van, ugyanis az eszközkezelő – a nem fizetés miatt – nem mondhatja fel a bérleti szerződést.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint januárban a nem pénzügyi tevékenységet folytató vállalatok valamivel több, mint 8400 milliárd, a háztartások pedig 7160 milliárd forintos hitelállománnyal rendelkeztek. Az utóbbinak valamivel több, mint a felét adták a lakáscélú kölcsönök.

A fizetési moratórium főbb elemei

n A március 18-án 24 órakor már élő hitelszerződésekre vonatkozik.

n Automatikus, de az ügyfél az eredeti feltételekkel is törleszthet tovább,

ha erről nyilatkozik.

n Kiterjed a munkáltatói kölcsönökre és a Nemzeti eszközkezelő programra is.

n 2020. december 31-ig tart, de a kormány rendeletével meghosszabbítható.

n Nem számítható fel kamatos kamat a moratórium idején.

n A moratórium lejárta után sem nőhet az adósok havi törlesztési terhe.

n A jelzálogfedezet nélküli fogyasztói hiteleknél átmeneti a THM-plafon.