Csúcsra futhat a kockázati költségmutató

A Raiffeisen elemzője tegnap 14 700-ról 9500 forintra vágta vissza a 12 havi OTP-célárfolyamot, az ajánlás tartás. Stefan Maxian elemző a Világgazdaságnak úgy indokolt, hogy az OTP sajáttőke-arányos megtérülési mutatója (ROE) az egy számjegyű tartomány közepére eshet vissza idén és 2021-ben (a tavalyi 20 százalékról). A rá következő évben újra két számjegyű ROE érhető el, de addig a célár csak minimális prémiumot tartalmaz az OTP-részvényenként 8183 forintos könyv szerinti értékéhez képest. Maxian szerint a bank kockázati költségei 250 bázisponttal emelkedhetnek (a konszenzus 320 bázispont), ezzel az előző válság csúcsértéke közelébe kerülne az OTP kockázati költségmutatója (2008-ban 3,65 százalékon állt). Az OTP csoport hitelkockázati költségrátája a „normál” időszakban 50–60 bázispont között van, de ennél is alacsonyabb, 38 bázispont volt tavaly: 47,1 milliárd forint kockázati költség jutott 12 247,5 milliárd forintnyi ügyfélhitelre.

Nem tudni, hogy bővül-e a bankcsoport – az olasz Intesa mellett az OTP tett ajánlatot a romániai Garanti Bankra. Török Lajos, az Equilor vezető elemzője jelentős diszkont nélkül szerencsésebbnek tartaná, ha elmaradna a felvásárlás. „V alakú felpattanás nélkül inkább további karcsúsításoknak lehet itt az ideje” – tette hozzá. Grébel Szabolcs, a KBC Securities elemzője is a tranzakció csúszására számít, az OTP pedig annak ellenére visszavonhatja ajánlatát, hogy a Garanti megszerzésével teljesülne az 5 százalékos részesedés elérése Romániában.

Ha költséget kíván csökkenteni, az OTP előtt több opció is nyitott: bár mint az Equilor vezető elemzője kifejtette, a leánybankok közti integráció rövid távon még kiadásokkal jár, de középtávon jelentős költségeket lehet lefaragni. A személyi ráfordítások dinamikus emelkedése megállhat, sőt idén kis mértékű csökkenés is lehetséges. A KBC szerint az IT-költségekből aligha lehet nagymértékben visszavenni, de a külföldi fiókhálózat működtetése még racionalizálható.

A moratóriumnak is köszönhetően az Equilor szerint a nem teljesítő hitelek (NPL) aránya Magyarországon stagnálhat, a külföldi leányoknál pedig enyhén emelkedhet, a teljes hitelállományon belül 10 százalék fölé nőhet. Az év második felében elsősorban azokban az országokban emelkedhet az NPL aránya, ahol magas a turizmus GDP-részesedése – Horvátország, Bulgária –, főleg, ha a nyári szezon kiesik. Romlottak a hitelezési kilátások ezeken a piacokon – véli Török Lajos – a szektor beruházásainak elmaradásával. „Inkább jövőre várható magasabb NPL-arány az OTP-nél, de a szigorúbb kockázatkezelés és az eddig jó minőségű hitelportfólió segíthet, hogy ne emelkedjen a nem teljesítő hitelek aránya a mérlegfőösszeg 0,35–0,5 százaléka fölé” – mondta Grébel Szabolcs.

A jó hiteleken viszont aligha kereshet többet a pénzintézet: nem várható jelentős kamatmarzs­javulás, 4–4,5 százalék közt ragadhat be a mutató – mondta Török Lajos. Pesszimistább a KBC, a külföldi alapkamat-csökkentések miatt csökkenésre és 4 százalék alatti marzsra számít az elemzőjük. Az Equilor 20 százaléknál nagyobb mértékűre várja a jelzálog-hitelezés visszaesését az OTP-nél. A kieső volument nem lenne képes ellensúlyozni az sem, ha minimálisan emelkedne a kamatmarzs (a személyi hitelek kamata ráadásul csökken). A KBC-nél arra számítanak, hogy a lakáspiaci tranzakciók száma és a fogyasztás visszaesése miatt elsősorban a lakossági hiteligénylések eshetnek vissza. A hitelezés visszaesését azonban csak részben ellensúlyozhatja a forint hozamgörbéjének eltolódása, amelynek 10 bázispontos emelkedése 1-1,5 százalékkal növelné a csoportszintű kamatbevételeket.