Több válságforgatókönyvet is összeállít a pénzügyi akciócsoport

A pénzügyi akciócsoport feladata, hogy megteremtse a járványügyi védekezés és a gazdaság újraindulásának forrásait. De mennyire lehet ebben a helyzetben a klasszikus pénzügyi modellekkel számolni?

Ilyen válság még nem volt, hiszen nem gazdasági tényezők okolhatók érte: bár voltak jelek a világgazdaság lassulására, de nem volt olyan buborék, mint a legutóbbi, 2008-as válság idején. Abból a szempontból is furcsa időket élünk, hogy gazdasági alapkérdéssé vált a járványhelyzet minél gyorsabb megoldása, ezért most az eszközök döntő részét ennek kezelésére kell fordítani. A második feladat a munkahelyek, a jövedelmek megőrzése és a bankrendszer likviditásának biztosítása – ezen a területen is jó néhány bejelentés történt, most dolgozzuk ki a részleteket. Ezt követik azok az intézkedések, amelyek a gazdaság újraindításához szükségesek. Itt nem számítok gyors változásra: azt gondolom, legalább másfél év kell a gazdasági folyamatok teljes újraépülésére. A veszélyhelyzet arra is rámutatott, hogy a korábbiakban bevett megoldások nem működhetnek: makroszinten a külső erőforrásoktól való magas szintű függés, mikroszinten a just in time rendszerű működtetés, a minimális készletezés rendkívül sérülékennyé tesz országokat, vállalatokat.

Az EU elengedte a költségvetési hiányra vonatkozó előírásokat, a magyar kormány ugyanakkor egyelőre tartja magát a horgonynak tekintett 3 százalék alatti hiányhoz. Igaz, Varga miniszter úr jelezte, ez nincs kőbe vésve. Mi ennek az indoka?

Különböző szcenáriókkal dolgozunk, ezek között szerepel az is, hogy a korlátozások az év végéig is eltarthatnak. Ugyanakkor a most valószínűsíthető forgatókönyvek szerint tartható a 3 százalék alatti hiány. Ha egy másik helyzet áll elő – például azt látjuk, hogy a meghozott intézkedéseken túl új lépések szükségesek –, akkor kell felülvizsgálni a hiánycélt. Jó megközelítésnek tartom, ha nem kapkodva öntjük a pénzt a gazdaságba, hanem még a rossz időben is igyekszünk megtartani a fiskális fegyelmet. Arról, hogy végül is milyen szcenáriókban gondolkodunk, az április végén az EU-nak megküldendő konvergenciajelentés ad majd pontosabb képet.

A kormány ismét a különadókhoz nyúlt, ám azokat ezúttal csak két ágazatra, a kiskereskedelemre és a bankrendszerre vetette ki. Napirenden van-e további, a válságból akár előnyt is kovácsolni tudó iparágak bevonása?

Egyelőre nincs, de ez is annak a függvénye, hogy miként zajlik majd a gazdaság újraindítása. Értelemszerűen azokat a szektorokat érdemes e szempontból megvizsgálni, amelyek a többieknél jobban profitálnak, vagy – mert a jelen helyzetben inkább ez a jellemző – az egyéb szektorok túlnyomó többségénél jóval alacsonyabb veszteséget szenvednek el. Ez az időszak aligha a profit maximalizálásáról, sokkal inkább a veszteségek megosztásáról és kezeléséről szól. De például ezek a célok vezettek bennünket, amikor a kiskereskedelmi különadót az online boltokra is kiterjesztettük.

A banki teher kapcsán elmondható, hogy a 2010-ben ideiglenesen bevezetett bankadó 2025-ig velünk marad, hiszen a pénzintézetek a mostani befizetést a következő öt évben írhatják le?

A magyar bankrendszer stabil, tőkemegfelelés és nyereségesség szempontjából erősnek mondható. A kormányzat 2010-ben, az akkori válság hatásainak csillapítására külön terheket rótt a bankszektorra. Ennek teljesítéséért akkor is köszönet jár, ha látjuk, hogy a megerősödő gazdaságnak köszönhető fejlődésből a szektor is szépen profitált. Most hasonló teherviselésre kértük – több más szektor mellett – a bankrendszert. A jelen állás szerint a különadók valószínűleg bennmaradnak a rendszerben, de miután a mostani teher adott évben esedékes szintű leírásának módjáról a mindenkori adótörvény rendelkezik majd, a bankadó kulcsairól vagy épp a különadó kivezetéséről – és a leírási lehetőség átcsoportosításáról – az aktuális gazdasági-költségvetési folyamatok alapján dönt majd a kormány.

A kormány első intézkedése a moratórium elrendelése volt. Az MNB a moratórium 80 százalékos kihasználtságát prognosztizálta. Önök mivel számolnak?

A moratórium nemcsak családok és a vállalatok számára nyújt nagy segítséget, hanem a pénzügyi szektort is megvédi, hogy ne legyen tömeges vállalati és lakossági csőd, ne emelkedjen drasztikusan a nem teljesítő hitelek állománya. Ami a kihasználtságot illeti, a kormány a lehetőséget teremtette meg, nincsenek célszámaink. Az első hírek arról szólnak, hogy az ügyfelek százezrei jelzik a pénzintézeteknek, hogy továbbra is vállalják az eddigi törlesztést. Ez visszaigazolja, hogy a válságnak egy ereje teljében lévő gazdasággal, jó finanszírozási pozícióban lévő háztartási szektorral vágunk neki: a magyar háztartások megtakarítási rátája tavaly 12 százalékos volt, ami a legmagasabb az Európai Unióban. Persze a számok mögött jelentősek a különbségek, ezért volt fontos a moratórium. Ugyanakkor a mostani válság még inkább fontossá teszi a pénzügyi tudatosságot, a józan tervezést. Tudatosság kell abban is, hogy a szabályok szerint az adósoknak kell lépniük, ha úgy látják, egyelőre tudják vállalni a törlesztést. A hitelkártyáknál például jelezni kell a bankoknak, ha továbbra is kérjük a felhasznált összeg ellenértékének leemelését a bankszámlánkról, mert külön új felhatalmazás nélkül a bank önmagától ezt most nem teheti meg – a moratórium igénybevétele ezen termék esetében igen drága mulatság lehet. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a moratórium adta lehetőségekkel később is lehet élni.

A múlt héten a jegybank meghirdette saját hitelprogramját, s a kormány is dolgozik a kamat- és garanciadíj-támogatással nyújtott hitelcsomagján. Ennek részletei mikor válnak ismertté?

Folyamatosan véleményezzük mi is a részletes anyagokat, hamarosan kiderülnek a részletek. Fontos látni, hogy a gazdaság újraindításának finanszírozásában a pénzintézetek nem maradnak egyedül, hiszen a kormány és a Magyar Nemzeti Bank hitelprogramokat indít, a kabinet emellett kamat- és garanciadíj-támogatást biztosít majd, amely mind az ügyfelek, mind a pénzintézetek dolgát érezhetően megkönnyíti.

Elfogadható-e a bankok azon kérése, hogy a mostani ismételt extra teherviselés után az elektronikus fizetési csatornák előretörését a tranzakciós illeték eltörlésével támogassa a kormány?

Minden ötletet, javaslatot megfontolunk. Ami a digitalizációt illeti, a sok rosszban pozitív, hogy áttörés következett be: home office-ban dolgoznak az emberek, a gyerekek digitális oktatásban részesülnek, a pénzügyek terén hatalmasat léptünk a készpénzhasználat visszafogása irányába. Márciusban a legjobbkor indult az azonnali fizetési rendszer. A Pénzügyminisztérium bankkártya-elfogadó terminálok telepítési programjának is köszönhető, hogy immár több mint 110 ezer POS-készüléken lehet – az új szabályok szerint már 15 ezer forintig emberi kontaktus nélkül – egyetlen érintéssel fizetni. A járványhelyzet miatt erre már a kereskedők is ösztönzik a vásárlókat. Ebben a helyzetben teljesen észszerű lépésnek tűnik a kormány új döntése, hogy az online pénztárgép működtetésére kötelezett összes kereskedő tegye lehetővé az elektronikus fizetést is.

Több mint

110

ezer POS-készüléken fizethetünk egyetlen érintéssel

Gion Gábor: a veszélyhelyzet arra is rámutatott, hogy a korábbiakban bevett megoldások nem működhetnek