Védi az adósokat a JTM-szabály
A koronavírus-járvány közvetlen gazdasági hatása, hogy a korlátozások, a forgalom visszaesése, illetve a szállítói láncban tapasztalt fennakadások miatt ágazatok kényszerülnek arra, hogy leálljanak, és dolgozók tömegeit elküldjék, vagy – jobb esetben – csökkentsék a jövedelmüket. Ennek fényében az is kérdésessé válhat, hogy megfelelő eszköz-e a háztartások hitelterheinek észszerű keretek között tartására a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kidolgozott jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM).
A JTM a rendelkezésre álló jövedelem arányában határozza meg, hogy egy adós (vagy adóstársi minőségben egy háztartás) havonta milyen szintig költheti el a jövedelmét adósságszolgálatra, a törlesztőrészletek fizetésére. A mutatót az MNB legutóbb 2018-ban szigorította, a megnövekedett kamatkockázat miatt a változó kamatozású és az öt évnél rövidebb kamatperiódusú (és részben az öt–tíz év közötti fixálású) hitelek esetében a korábbi, csak a jövedelmet figyelembe vevő mutatónál alacsonyabb jövedelemterhelhetőségi szintet határozott meg. Ugyanakkor a JTM a kockázatokat a jövedelem oldaláról kezeli, amely ma pillanatokon belül eltűnhet. A fentiek miatt hallani
olyan véleményeket is, hogy a JTM sok szempontból csak felívelő gazdaság esetén megfelelő megoldás a kockázatkezelésre, a járvány pedig rámutatott, hogy a még néhány hete prudensnek tűnő hitelfelvétel ma már túlzott kockázatot, terhet róhat a fogyasztóra.
A Világgazdaság ezzel kapcsolatos felvetésére a jegybankban hangsúlyozták, hogy a JTM-szabályok a lakossági hitelterhek egészséges és hosszú távon is fenntartható szerkezetét szolgálják, így most sem jelentenek gátat a hitelezési struktúrában. Az MNB szakértői emlékeztettek: minden kockázatot egyetlen szabályozás sem képes teljesen eliminálni, de erre nincs is szükség, hiszen a bank alapvető funkciója, hogy részleges kockázatokat vállaljon.
A szabályozást a Világgazdaságnak nyilatkozó banki vezetők is védelmükbe vették. Egyrészt arra hívták fel a figyelmet, hogy az MNB és a kormány a jelenlegi várakozások szerint csak átmeneti gazdasági vészhelyzetben a moratóriummal kisegíti a bajba jutott családokat. Volt, aki a szabályozásnak arra a szigorú pontjára utalt, amely alapján a korábbi válsággal ellentétben a pénzintézetek most csak a valóban igazolt jövedelmet vehették figyelembe a jövedelemszámításnál – emiatt nagyon sokszor érték bírálatok mind az MNB-t, mind a bankokat. Márpedig számos, jelenleg kritikus gondokkal küzdő ágazatban – turizmus, vendéglátás, egyéb személyes szolgáltatások, ahol az igazolt és a tényleges jövedelem közötti különbség jelentős is lehet – a szigorú JTM-szabály most nagyobb védelmet jelent a családoknak. Az, hogy a JTM-szabály például 500 ezer forint nettó jövedelem és minimum tízéves kamatfixálás mellett is maximum 60 százalékos jövedelemterhelést engedélyez, adott esetben részmunkaidős foglalkoztatás idején is lehetővé teszi a kölcsön legalább részleges törlesztését.
Azzal kapcsolatban, hogy a jövőbeni hiteligényléseknél a háztartások a JTM-szabályozás miatt sokkal nehezebben kaphatnak majd kölcsönt – még akkor is, ha közben a fogyasztói hitelek teljes hiteldíjmutatóját (THM) vonzóra állította a kormány –, a banki szakemberek és az MNB is úgy véli, hogy most nem szabad lazítani az adósságfékszabályokon. Az egyik bankár szerint a felelős hitelezés azt jelenti, hogy úgy adjuk oda a kölcsönt, hogy az adós elérhesse vele a céljait, de az is feltétel, hogy azután vissza tudja fizetni a hitelt. Ehhez szerinte továbbra is vizsgálni kell a jövedelmet, hiszen a visszafizetésnek ez lehet a fő forrása. Volt olyan pénzintézeti szakember, aki felvetette: az átmenetileg jövedelmüket vesztő hiteladósok esetében valamilyen állami háttérgaranciával működhetne a kisebb összegű hitelezés, de a többi hiteligénylőnél az adósságfékszabályoknak meg kell maradniuk.
