A túlélésért küzd a pénzváltópiac

A határok részleges megnyílásával az elmúlt napokban már érezték a forgalom bővülését a hazai pénzváltók, ám ez még így is rendkívüli elmaradás a korábbi években megszokott forgalomhoz képest – nyilatkozta a Világgazdaságnak Kósa Zoltán, az Exclusive Best Change Kft. ügyvezetője, a Magyar Pénzváltók Országos Egyesületének (MPOE) elnöke. Az elmúlt hónapokban az utazási korlátozások miatt lényegében lenullázódott a forgalom, ennek nyomán a szakember szerint sok kisebb vállalkozás tönkrement, de a nagyobbak is rákényszerültek irodahálózatuk racionalizálására, bizonyos irodákat bezártak, máshol ideiglenesen felfüggesztették a működést. Öröm az ürömben, hogy a válság a feketeváltásnak sem kedvezett, nagy részük eltűnt a piacról, az idén nyáron az ügyfelek biztonságosabban tudnak a legális, az MNB által felügyelt valutaváltókban pénzt váltani.

Külföldi turisták hiányában a pénzváltók valutavételi forgalmát a forint árfolyamára spekulálók támasztják meg. Kósa Zoltán szerint az elmúlt napokban sokan azok közül, akik a márciusi hirtelen forintgyengülés miatti pánikban 350 forint körüli árfolyamon bevásároltak euróból, most – attól tartva, hogy a hazai fizetőeszköz a veszélyhelyzet múltával még inkább magára talál – veszteségminimalizáló eladásokba kezdtek, s hasonló trend látszik dollárfronton is, ahol a járványhelyzet és a társadalmi problémák egyszerre gyengítik a tengerentúli fizetőeszközt. A vételi oldalon az adhat reményt, hogy az útra kelők többsége a mostani bizonytalan helyzetben kivár, az egyéni szervezésű utak kerülhetnek előtérbe, és sokan készpénzben viszik majd ki a külföldi fizetőeszközt, mivel nagyon sok szomszédos országban a szálláshelyeket csak készpénzzel lehet kifizetni. Ez a mostani helyzetben azért is kedvezőbb, mert csak a foglalót veszítheti el a turista, ha esetleg újabb vészhelyzeti intézkedésekre kerülne sor.

A bejövő forgalom gyengesége miatt a pénzváltók a valuták beszerzésében most a korábbiaknál jobban kénytelenek támaszkodni banki partnereikre, akiknek az ügynö­keként végezhetik a tevékenységet. Az MPOE elnöke szerint például a kuna esetében – a horvát utazók meglehetősen visszafogott magyarországi jelenléte okán – ez már évek óta így van. Ettől azonban nem drágul meg a pénzváltók szolgáltatása, a váltóhelyek többszázalékos árfolyamelőnye továbbra is megmaradhat a bankfiókokkal szemben, hiszen a csak erre specializálódott váltók sokkal kedvezőbb kondíciókkal szerzik be a szükséges valutát.

A piac most a túlélésért küzd, Kósa Zoltán szerint csak a legoptimálisabb esetben tudják az idei évet legalább nullszaldósra kihozni. A tartalékkal nem rendelkező váltócégek számára nem túl jó hír, hogy az általuk tetemes jutalékbevétellel gazdagodó pénzintézeti partnerek a saját folyamataikkal vannak elfoglalva, és nem igazán tudnak segíteni a váltócégeken.

Ennél is nagyobb gond, hogy – bár az idegenforgalmi ágazathoz tartozik – a pénzváltó­piac semmilyen kormányzati támogatásban nem részesül, sőt – mivel a pénzváltás pénzügyi szolgáltatásnak minősül – az ezen a területen működő vállalkozások a korábban például hálózatfejlesztésre felvett kölcsönök esetében ki vannak zárva abból a lehetőségből, hogy a hiteltörlesztési moratórium védernyője alá menekülhessenek.

A márciusi pánikban sokan

350

forintos árfolyamon váltottak eurót