Lehetővé kell tenni az elektronikus fizetést a boltokban
N. L. N. | Az eredeti szándékkal ellentétes hatást válthat ki, és az azonnali fizetési rendszer (AFR) térnyerését akadályozhatja a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslatban szereplő kitétel, amely szerint januártól az online pénztárgépeket üzemeltetőknek biztosítaniuk kell a fogyasztók számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását. A törvényjavaslat indoklása szerint fontos, hogy az elektronikus fizetés a vevő döntése legyen, és bármikor rendelkezésre álljon.
Az online pénztárgépeken történő elektronikus fizetés ma döntően bankkártyával történik, és ebben az esetben nem is okoz semmi gondot az említett szabályozás. Az AFR – amely öt másodpercen belüli fizetést és jóváírást ír elő, és így elvben alkalmas arra, hogy bolti fizetésnél kiváltsa a készpénzt – ugyanakkor a törvényjavaslat beterjesztőinek szándéka ellenére körön kívül kerülhet amiatt, mert ez a megoldás csak magyarországi bankszámlával rendelkező ügyfelek számára elérhető. Míg bankkártyával egy külföldi fogyasztó is minden gond nélkül tud fizetni a hazai kereskedelmi egységekben, azoknál a kereskedőknél, ahol az AFR-rel kötnék össze az online pénztárgépet, a magyar bankszámlával nem rendelkező ügyfelek nem tudnának élni a lehetőséggel, és emiatt egyes értékelések szerint a törvényjavaslat rendelkezésre állási szabályai nem teljesülhetnek.
A piacon épp ezért a pontosító részletszabályokra várnak. Az online kasszák és az elektronikus fizetés összekapcsolásával a jogalkotó azt is biztosítani akarja, hogy a fizetési ügyletek könyvelt, az adóhatóság számára látható módon bonyolódjanak le. Ehhez fontos lehet, hogy az elektronikus fizetés egyértelműen hozzárendelhető legyen a bolti számlához. Emiatt sokak szerint aggályos lehet minden olyan megoldás, amely mindössze egy, a számlától teljesen külön indított AFR-utalást is megfelelőnek ítél. Sokan óvják a jogalkotót annak elfogadásától, hogy a kereskedő mindössze egyetlen QR-kód-matrica kiragasztásával teremtse meg az elektronikus fizetés lehetőségét.
A hazai piacon mintegy 70-80 ezer olyan online pénztárgép üzemel, amelynél egyelőre nem megoldott az elektronikus fizetés. Bakonyi András, az egyik legnagyobb gyártó, az Ingenico regionális kereskedelmi igazgatója szerint a hátralévő hónapok elegendők lehetnek arra, hogy ennyi új készülék beérkezzen a magyar piacra, még akkor is, ha a pandémia miatt világszinten jelentősen megnőttek a megrendelések, és a légitársaságok földre kényszerítésével a gyártó kénytelen hajókon továbbítani a megrendelt árut, ami lényegesen hosszabb szállítási határidőkkel jár. A szűk keresztmetszetet emiatt inkább az jelentheti, hogy az elfogadó bankok képesek lesznek-e lebonyolítani a beszerzési tendereiket, illetve hálózatukba illeszteni a jóval több POS-t. Meghatározó lehet az ár is, épp ezért nagyobb igény mutatkozhat a legolcsóbb, úgynevezett mobil POS-készülékek iránt, ám ebben a szegmensben a felfokozott világkereslet is közbeszólhat.
A költségek a másik oldalon, a kereskedőknél is fontosak lehetnek, információink szerint ezért több pénzintézet mégsem vagy nem csak bankkártyaalapú fejlesztésen dolgozik. Előtérbe kerültek a kereskedőnek jóval kisebb bekapcsolódási (fix) költséget jelentő AFR-projektek, de vannak, akik fintech megoldásokkal kísérleteznének, és nagy kérdés, hogy a helyzetet látva megérkeznek-e a piacra az olyan alternatív elektronikus fizetési megoldások, mint az ázsiai Alipay vagy a WeChat, illetve a skandináv (egyébként az AFR-re hajazó) Swish.
