Továbbra is kevesen néznek előre
A biztosítási szektor tavalyi díjbevétele 10 százalék felett bővült, a szektorszintű (fióktelepeket is figyelembe vevő) díjbevétel 1230 milliárd forint volt – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss jelentésében. A GDP-arányos díjbevétel 2,43 százalékról 2,46 százalékra nőtt, ám így is elmarad a 2026-ra megcélzott 3 százaléktól.
A hazai biztosítók adózás előtti eredménye 11,4 százalékkal, 81 milliárd forintra nőtt, a szektorszintű sajáttőke-arányos eredmény (ROE) 24,2 százalék volt, az utóbbi három évben rendre ilyen magas, a jogszabályi szint kétszeresét meghaladó tőkefeltöltöttségi szinteken állt. Ezt az értéket a jegybank a 2018-ban publikált anyagában 10-15 százalékra várja 2026-ra. A biztosítók messze alulmúlják a várakozást az életbiztosítási és önkéntes nyugdíjpénztári szerződések lefedettsége terén is, egyelőre nem sikerül a potenciális öngondoskodókat megszólítani. Miközben a jegybank a gazdaságilag aktívak több mint 80 százalékától várná el, hogy rendelkezzen öngondoskodási tartalékkal, az ilyennel rendelkezők aránya tavaly 1,2 százalékponttal még csökkent is, 52,8 százalékra. Bár tavaly nagyjából annyi szerződés volt, mint 2016-ban, de a gazdaságilag aktívak számának emelkedése miatt a lefedettség csökkent. Igaz – elsősorban a kiváló tavalyi önkéntes pénztári hozamoknak köszönhetően –, az életbiztosítási és az önkéntes nyugdíjpénztári tartalékok 7,3 százalékkal, 237 milliárd forinttal bővültek. Az MNB szerint a pénztáraknál az öregedő tagi állomány a szektor jövőbeni fenntarthatóságát érintő kihívás.
Kissé emelkedett tavaly a pénzügyi vállalkozások száma, ám a szektorkoncentráltság jeleként a portfólió négyötöde 25 pénzügyi vállalkozásnál van. Tavaly a faktoring kivételével nőttek a követelésállományok, valamint tovább tisztultak a pénzügyi lízinget, a hitelt és a pénzkölcsönt tartalmazó portfóliók. A work-out állomány főként azért nőtt, mert bővült a tőkeerős, nagy piaci részesedésű pénzügyi vállalkozások portfóliója. A szektor jövedelmezősége a hitelező és a work-out cégeknek köszönhetően emelkedett. A jegybank kockázatokat a kis összegű (főképp kézizálog-) hiteleket nyújtó intézmények esetében tapasztalt.
Befektetési csúcsév
A befektetési szolgáltatók forgalma 6 százalékkal, a kezelt ügyfélértékpapír-állomány értéke pedig 11,3 százalékkal gyarapodott tavaly. A szektor jövedelmezősége történelmi csúcsra ért, az adózott eredmény 34 százalékkal haladta meg az előző évit. A befektetésialap-kezelők által 2019 végén kezelt vagyon 7,5 százalékkal nőtt, az alapkezelők adózott eredménye pedig 80,8 százalékkal. Az idei első negyedévben a szektor kezelt vagyona 5,8 százalékkal csökkent, elsősorban a kezelt befektetési alapok vagyonának – döntően hozamhatásként bekövetkező – 5,5 százalékos apadása miatt. | vg
Informatikai fejlesztés az OTP-nél: fizetés QR-kóddal
Az OTP Bank tegnap elindította új, az azonnali fizetés infrasturktúrájára épülő QR-kódos fizetési rendszerét. Benyó Péter, az OTP Mobil ügyvezetője szerint induláskor az online webáruházi partnerek lehetővé tehetik, hogy vevőik a megvásárolt áru adataival ellátott QR-kóddal az OTP SmartBankon keresztül átutalással fizethessék ki a termékek ellenértékét. A következő lépésben lehetővé teszik, hogy a fizetési megoldást más bankok rendszerébe is integrálni lehessen, ezután – a tervek szerint – a fizikai kereskedőknek is. Az utóbbi esetben az eladó valamilyen felületén elhelyezett QR-kóddal indítható a fizetés. „A járvány azt mutatja, hogy akik komolyabban gondolják a digitális fejlesztéseket, azok bizonyosan több elektronikus fizetési megoldást kínálnak ügyfeleiknek” – mondta a Világgazdaságnak Benyó Péter. Az OTP-nél tavaly már több mint 6 millió NFC-s mobiltelefonon megvalósított tranzakciót kezeltek a SimplePay rendszerben, ez 300 százalékos növekedés 2018-hoz képest, a tavalyi első félévi 120 milliárd forintról 238 milliárd forintra nőtt a rendszeren keresztül lebonyolított üzletek összértéke. | N. L. N.
Bővült a tőkeerős pénzügyi vállalkozások portfóliója
