BUX 39,331.33
+0.23%
BUMIX 3,707.69
-0.12%
CETOP20 1,801.38
-1.53%
OTP 8,390
-0.38%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.94%
-0.88%
+0.20%
ZWACK 18,550
0.00%
-0.55%
ANY 1,585
+0.96%
RABA 1,100
+0.46%
0.00%
+0.62%
0.00%
0.00%
+0.12%
-1.40%
-1.80%
0.00%
+1.61%
OTT1 149.2
0.00%
-2.70%
MOL 2,912
-0.21%
-1.28%
ALTEO 2,360
-0.42%
-2.63%
+1.13%
EHEP 1,030
-8.85%
0.00%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.74%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-0.26%
0.00%
+2.46%
0.00%
+3.94%
-0.60%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
0.00%
NAP 1,240
+0.16%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Az IPO-torta habjáért aggódnak az amerikai befektetési bankok

Az évtizedek óta stabilan érkező hasznukat féltik a vezető amerikai befektetési bankok.

Az évtizedek óta stabilan érkező hasznukat féltik a vezető amerikai befektetési bankok, úgy érzik, a New York Stock Exchange (NYSE) piacbővítést célzó új intézkedésének ők a vesztesei. A tőzsdeüzemeltető új eljárása az elsődleges nyilvános részvénykibocsátás (IPO) és az elmúlt időszakban például a Spotify által alkalmazott direkt listázás (DPO) mixének tekinthető. A hibrid megoldást a NYSE augusztus utolsó hetében hagyatta jóvá az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelettel (SEC), majd rá egy hétre a befektetési bankokat, nyugdíj- és befektetési alapokat, illetve magánbefektetőket képviselő Intézményi Befektetők Tanácsa a döntés felülvizsgálatát kezdeményezte az SEC-nél.

A beadvány beérkezése után az SEC a new yorki tőzsdének kiadott engedélyt felfüggesztette, a felülvizsgálat hónapokig tarthat, miközben az idő szorít, hiszen a tőzsdeüzemeltető közvetlen riválisa, a Nasdaq hasonló vegyes megoldáson dolgozik, az ő verziójuk novemberben hozhat pezsgést a tőkepiacokra.

A NYSE újítása egy piaci rést igyekszik betömni, azoknak a tőzsdére igyekvő vállalatoknak kínálna megoldást, akik az IPO költségeit sokallják, a direkt bevezetést pedig önmagában nem tartják előnyösnek. A direkt listázás lényege, hogy a kibocsátó nem bíz meg befektetési bankokat (dollármilliókért) a részvénykibocsátási folyamat menedzselésére, a vállalat nem is hoz létre új értékpapírokat, hanem a meglévő tulajdonosok adnak el a saját részvényeikből a tőzsdén, az árazást így pusztán a kereslet-kínálat befolyásolja. A direkt bevezetés azonban csak a tőkeerős vállalatoknak kedvező, új tőke bevonását nem teszi lehetővé.

Fotó: Angela Weiss / AFP

A NYSE ötlete annyiban újszerű, hogy a direkt listázással a tőzsdére érkező cégek is kibocsáthatnának új részvényeket, amelyeket az első kereskedési napon értékesíthetnének a befektetőknek (ebben hasonlítana az IPO folyamat első tőzsdei kereskedési napjához). Ez a megoldás még mindig sokkal költséghatékonyabb az IPO-khoz képest, befektetési bankok a folyamatban továbbra sem játszanának szerepet, nincs tehát előzetes keresleti igényfelmérés, nem állna befektetési szolgáltató a kibocsátás és az árazás lebonyolítása mögött.

A lobbiszervezet szerint az új módszer több ponton károsíthatja a befektetőket. Például, ha a részvényesek perelnék a kibocsátót, arra még szabályozás nincs, hiszen az amerikai értékpapírtörvény vonatkozó passzusai az IPO típusú bevezetést alapul véve készültek el. Más vélemények szerint a hibrid módon a tőzsdére bevezetett részvények piacán elkerülhetetlen a piaci turbulencia kialakulása. Szintén ellenérv, hogy az IPO során bevezetett részvények korai tulajdonosai korlátozott ideig nem önthetik a piacra a papírjaikat (lockup), az új modellben azonban nincs ilyen védelem.

A Wall Street Journal összefoglalója szerint a Peter Thielhez köthető Palantir Technologies lehet az első társaság, amelynek részvényei az új módon kerülnek a tőzsdére.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek