Az ExxonMobil cég részvényei masszív lejtmenetet mutattak az elmúlt öt évben, különösen az idén. A céget természetesen sújtja az olaj- és gázszektor negatív megítélése, mivel a fosszilisnyersanyag-termelés nem igazán illik bele a most divatos ESG-hullámba.
A részvénytársaság a többi vetélytárshoz képest is alulteljesített, aminek az egyik látható jele, hogy egykor a „hét nővérhez” tartozó másik olajipari vállalat, az amerikai Chevron, tőkeértékben utolérte az Exxont.
Pedig a jövőbeli számok nem mutatnak rosszul. Az elmúlt két negyedév leírásait és veszteségeit követően a stabilizálódó olajáraknak és az emelkedő gázáraknak köszönhetően a cég az idei negyedik negyedévtől várhatóan ismét gyorsan növekvő nyereséget fog termelni. A 26,5-es PER mutató az iparági átlag körül van, míg a magas korábbi osztalékfizetéseknek köszönhetően az osztalékhozam meghaladja a 10 százalékot. Igaz, a mostani gyenge negyedévek után valószínűleg a következő időszak osztaléka is legalább megfeleződik, de egy 4-5 százalékos hozam így sem tekinthető rossznak. A részvényár szerintem már tükrözi azt a kockázatot is, hogy
Joe Biden nyeri meg az elnökválasztást, ami alapvetően kedvezőtlen lesz az egész szektorra nézve, mivel a demokrata jelölt támogatja az energiaátalakulást, és számos területen korlátozza az olajipar működését.
Az Exxonnak egyrészt választ kell adnia arra, hogy a környezetvédelmi szempontok miatt az olajtermékek iránti kereslet csökkenni fog. Ezt a fordulatot sok energetikai cég, különösen az Exxon eddig hárította, ami rendkívüli módon rontotta a megítélését. Másrészt a meglévő eszközök közül a legnagyobb megtérülési területekre kell koncentrálnia. Ilyen például a guyanai lelőhely vagy a vállalat Permian mezei kútjai. Ha a koronavírus-járvány után helyreáll a világ rendje, akkor ezek a mezők ismét két számjegyű, dollárban számolt eszközarányos megtérülést produkálhatnak, ami visszahozhatja a cég korábbi nimbuszát, és a most invesztáló befektetőket is busásan jutalmazhatja.
