Ma már nem elég a technológiai tudás

A hazai kockázatitőke-iparág viszonylag fiatalnak számít, legalábbis a nyugat-európai országokhoz vagy az Egyesült Államokhoz képest – mondta lapunknak a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület elnöke, Eszter Ele­mér. Szerinte Magyarországon ma még kevésbé jellemző a szektorális fókusz, inkább olyan differenciálódás látszik, amely az adott társaság érettségi szintjéhez kötődik. Persze vannak alapkezelők, akik szívesen fordulnak bizonyos ágazatokhoz, ilyen például a bio- vagy az információs technológia.

Jó hír, hogy egyre több befektető fordul az úgynevezett impact in­vest­ment (társadalmi hasznosságú befektetés) felé. Három olyan hazai alap is alakult, amely a társadalmi vagy környezeti hasznosságot cél­zó megoldásokat helyezi előtérbe – mondta Eszter Elemér, aki az Im­pact Ventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatósági elnöke is.

Egy alapkezelő, befektető tíz évvel ezelőtt kinyitotta a noteszát, amelyben olyan szakemberek elérhetőségei voltak, akik segítettek az adott ötlet vagy megoldás értékelésében. Ma azonban már ez nem így működik. Bonyolult lett a világ, új tudományterületek jelentek meg, mindenki specializálódik, ráadásul egyre több üzletet kötnek. Ma már tehát kevés egy jó telefonregiszter, egyre inkább önálló szolgáltatói szegmens lesz a kockázatitőkealap-kezelők mellett azoknak a tanácsadóknak a csoportja, akik egy adott céltársaság technológiai-piaci validációját végzik – tett hozzá a szakértő.

Bár egyre-másra alakulnak az ilyen tanácsadói csoportok, még ez is kevés. A nagy kérdés ugyanis az, hogy az adott újdonság mennyire ágyazható be a piacba. Ehhez viszont több kell, mint technológiai tudás, a tanácsadóknak nemcsak műszaki vagy ágazati ismeretekkel kell rendelkezniük, hanem ismerniük kell a potenciális konkurenciát, a gyártókat, és minden olyan tényezőt, amely releváns az adott területen.

Ez egy új terület, ma még viszonylag kevesen foglalkoznak vele, éppen ezért az üzletág komoly fejlődés előtt áll – mondta lapunknak Czafik Zoltán, a H-Ion operatív igazgatója. A társaság 2011-ben alakult, fő profilja a saját ötleteken és know-how-kon alapuló k+f+i tevékenység, tagja a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület tanácsadói szekciójának is, és segítséget nyújt a kockázatitőke-alapoknak meghozni befektetési döntéseiket.

Tegyük fel, hogy valaki előállít néhány csepp olyan hatóanyagot, amely tökéletes védettséget nyújt a koronavírus ellen. Szenzációs felfedezés ugyan, de az a pár csepp nem piaci mennyiség. Itt kezdődnek a gondok: a kutató nem tudja, milyen eszközökkel, milyen technológiával, milyen minőségbiztosítás mellett tud nem egy, hanem tízmilliónyi cseppet gyártani. Ekkor jön a képbe a kiemelt tanácsadó: nemcsak tudós, mérnök, hanem technológus is beszáll a munkába – magyarázta Czafik Zoltán.

A fejlődő kisvállalkozások másik nehézsége a sikeres szereplés a k+f+i-pályázatokon, sok, egyébként ígéretes cégnél nincs meg a tapasztalat egy tenderhez szükséges dokumentáció elkészítéséhez. Különösen igaz ez bonyolult műszaki megoldásokon alapuló technológiák esetében – tette hozzá Czafik.