Nyilatkozattal hosszabbodik a hiteltörlesztési moratórium

Tegnap a parlament sürgősséggel elfogadta a hiteltörlesztési moratórium meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot. A Pénzügyminisztérium (PM) értékelése szerint a hosszabbítással jövőre 400-450 milliárd forint maradhat a családoknál és a vállalkozásoknál. Az új intézkedés értelmében a lakossági moratóriummal az eddigi résztvevők 47 százaléka, több mint 750 ezer ember élhet. A halasztást kérők legnagyobb csoportját a gyermeket nevelő családok alkotják, becsült számuk meghaladja a félmilliót. A lehetőség igénybevétele miatt az adósok továbbra sem kerülhetnek hátrányos helyzetbe. Az elfogadott törvény kimondja, hogy az elhalasztott tartozásra továbbra sem lehet kamatos kamatot felszámítani, a futamidő meghosszabbításával kell biztosítani a fizetési terhek egyenletes elosztását. Ugyancsak az eredeti feltételek szerint van mód arra, hogy az ügyfelek a hosszabbítás idején a moratórium alól ki- és visszajelentkezzenek.

Bár a leginkább érintett csoportok – gyermekes családok, nyugdíjasok, munkanélküliek, közfoglalkoztatottak – számára alanyi jogon hosszabbítódik meg hat hónappal a felfüggesztés, ám ennek elbírálására a pénzintézeteknek nem minden esetben áll rendelkezésükre adat. Azokat a nyugdíjasokat vagy családokat, akik számlára kapják a nyugdíjat vagy a családi pótlékot, esetleg az adott ügyfél élt a CSOK-kal vagy a babaváró támogatással, könnyen be lehet azonosítani, ám az érintett kör egy része e juttatásokat nem számlára kapja. A másik oldalon a regisztrált álláskeresőkről és közfoglalkoztatottakról semmilyen adat nem áll rendelkezésre a bankoknál. A törvény épp ezért úgy rendelkezik: annak tisztázására, hogy az adós megfelel-e a hitelfelmondási tilalom vagy a törlesztési moratórium meghosszabbítási feltételeinek, a pénzintézet a szerződésben meghatározott módon, elsődlegesen elektronikus kapcsolattartás útján egyeztet az adóssal, akit a szabályozás a polgári jogból adódó együttműködési kötelezettség teljesítésére szólít fel.

A Magyar Nemzeti Bank már korábban lehetővé tette a pénzintézeteknek, hogy a negyedik negyedévben megkereshessék az ügyfeleiket, és képet kapjanak adósaik anyagi helyzetéről a moratórium lejárta előtt. A Világgazdaság kérdésére több bankvezető is jelezte, hogy érdemesnek látja a két tájékoztatás összevonását, s kérdésünkre az MNB illetékesei is jó útnak tartották ezt a megoldást. Azaz a közeli napokban minden pénzintézet az adósaihoz fordul, és tájékoztatja őket a prolongálás lehetőségéről, egyben az érintetteket nyilatkozattételre kéri fel, hogy megfelelnek-e a hosszabbítás feltételeinek. A jogosulti körbe nem tartozók esetében pedig arról tájékoztat és egyeztet, hogy milyen feltételek mellett indul újra január elsejétől a hiteltörlesztés. A mostani jogszabály értelmében 2021. június 30-ig azok hitele sem mondható fel, akik, bár nem jogosultak a további csúsztatásra, fizetési nehézségeik miatt nem tudják megkezdeni a törlesztést.

A törvény szerint a rendelkezésre álló fél évet a szerződésben rögzített kondíciók újratárgyalására kell fordítani, hogy az adós fizetőképessége helyreálljon.

Több részlet azonban még tisztázásra vár. A PM maga jelezte, hogy a vállalkozások esetében azt a mutatószámot, amely számukra lehetőséget biztosít a moratórium meghosszabbítására, külön kormányrendelet fogja meghatározni. Az már ismert volt, hogy a vállalkozásoknak kérelmezniük kell a további halasztást. Az MNB-nél pedig azt mondták lapunknak, hogy a moratórium tavaszi első köréhez hasonlóan vezetői körlevélben és a gyakori kérdések megválaszolásával igyekeznek a jogszabály megszületését követő napokban iránymutatást adni a bankoknak a hosszabbítás és a törlesztés-újraindítás feltételeiről.