Piaci és állami fejlesztések is szükségesek a digitális hitelezéshez

Az elmúlt években a magyar bankrendszerben érdemi lemaradás volt kimutatható a digitális csatornák fejlettségét és költséghatékonyságát illetően EU-s és azon belül a visegrádi országokkal való összevetésben is. Ezt a következtetést erősítette meg az MNB Bankrendszeri versenyképességi index 2019-es frissítése is, amely szerint a hazai bankrendszer két év alatt sem tudott javítani uniós viszonylatban a komplex módon számított digitalizációs rangsorban elért 21. helyezésén. Nemzetközi statisztikák azt mutatják, hogy az internetes bankolás és az elektronikus fizetési csatornák elterjedtsége egyaránt javul, de továbbra is alacsony Magyarországon, és a legtöbb hazai hitelintézet digitális termékpalettája is szűkösnek hat a többi ország intézményeivel összehasonlítva. Az MNB FinTech és digitalizációs jelentésében is rámutatott, hogy a teljes online szolgáltatás jellemzően egyelőre csak a számlanyitás és a személyihitel-felvétel terén érhető el. Az elektronikus úton történő ügyfél-azonosítás és a szerződés aláírása általánosságban még nem megoldott, ami több intézménynél akadályozza a teljes körű online ügyintézés megvalósulását.

A koronavírus megjelenése az arra reagáló ügyfél és a banki magatartás természetéből fakadóan megnövelte a keresletet a digitális szolgáltatások iránt. A Deloitte idei reprezentatív felmérése szerint 2018 és 2020 között jelentősen (55-ről 19 százalékra) csökkent azon ügyfelek aránya, akik a bankügyeiket kizárólag bankfiókban intézik.

A digitális szolgáltatások iránti igény növekedése felgyorsult az idén, és az ügyfelek digitális komfortérzete is javulást mutat. Piaci és szabályozói oldalon egyaránt számos potenciális lépés azonosítható a hagyományos banki működés digitális térbe való átemelésére. A következőkben a piaci fejlesztéseknek megfelelő alapot biztosító, szükséges szabályozói lépéseket tekintjük át a hitelezési folyamatokra fókuszálva.

A jelenlegi gyakorlat szerint a hitelfelvételi folyamat költség- és időigénye jelentős. Számos részfolyamat során felmerül az ügyfelek személyes megjelenésének szükségessége, a hitelezők által a kockázatok felmérése érdekében elvárt dokumentumok beszerzése a könnyen hozzáférhető adatbázisok hiányában gyakran a hitelfelvételi folyamat elhúzódásához vezet. A digitális értékesítési csatornák elmaradottságát jól szemlélteti, hogy az új személyihitel-kihelyezésen belül a hagyományos fióki, ügynöki vagy egyéb (például telefonos) értékesítés szerepe több mint 80 százalékra tehető. Bár a koronavírus-járvány újabb lökést adott a digitális ügyintézésnek az ügyfelek oldalán, hosszú távon a piaci szereplők és az állam oldalán is változtatások szükségesek a folyamatok további egyszerűsítéséhez, és ezzel a fogyasztók még nagyobb mértékű eléréséhez.

Míg a jelzáloghitelek esetén jól meghatározható jogszabályi akadálya van az online hitelezésnek, a jelzáloggal nem fedezett hitelek tekintetében adottak a személyes megjelenés nélkül lefolytatható, teljes körű digitális hitelnyújtás egyes aspektusainak jogszabályi felté­telei.

Továbbra is azonosíthatók azonban olyan, a hitelnyújtás technológiai hátterét befolyásoló szabályozói akadályok, amelyek minden hiteltípus esetében hátráltatják a megfelelő folyamatok kialakulását.

1. A digitális értékesítési csatornák használatának széles körű elterjedéséhez az online azonosítás és szerződéskötés megfelelő technikai környezetének kialakítása szükséges. A hiteligénylés kezdeti szakaszában az elektronikus személyazonosító igazolvány felhasználásával történő, illetve a Központi Azonosítási Ügynök által biztosított, személyes megjelenést nem igénylő ügyfél-azonosítás további informatikai fejlesztéseket igényel az állam oldalán is. Szükséges az elektronikus személyazonosító igazolványok és a kapcsolódó kártyaleolvasók elterjedése, az elektronikus csatorna megfelelő felhasználhatóságának lehetővé tétele IT szempontból, valamint egyéb megoldások (NFC-kapcsolattal biztosított mobiltelefonos elérés) széles körű biztosítása. Ezek az eszközök az ügyfelek beazonosítását, a közhiteles nyilvántartásban szereplő ügyféladatok távoli ellenőrzését és az elektronikus aláírást tennék lehetővé, nagymértékben hozzájárulva az idő- és költséghatékony online hitelezéshez.

2. A hitelfelvételi folyamat következő lépése a hitelbírálathoz szükséges adatok beszerzése, illetve bank általi lekérdezése. A Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) megtalálható hiteltörténeti adatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által nyilvántartott, illetve egyéb jövedelmi adatok, valamint a fedezetként szolgáló ingatlanra vonatkozó, különböző adatbázisokban fellelhető adatok beszerzése a rendelkezésre álló adatbázisok elérhetőségének, illetve adattartalmának korlátai miatt jelenleg nehézségekbe ütközhet.

Az online hitelbírálat hatékonyságának növeléséhez elengedhetetlen a szükséges adatokat tartalmazó adatbázisok összekapcsolása és a széles körű hozzáférhetőség biztosítása, ennek ösztönzését az MNB a FinTech stratégiai javaslatai keretében folyamatosan támogatja. Ugyan jegybanki kezdeményezésre már számos területen sikerült fejlődni, az alábbi problémák szabályozással történő megoldását továbbra is szükségesnek látjuk:

• A KHR-ben jelenleg elérhető adatok nemzetközi összehasonlításban is szűk körűek, indokolt lenne a kezelt adatkör bővítése, valamint a mostaninál szélesebb körű hiteltörténeti adatok (például a teljesítő hitelek adatai) elérhetővé tétele az adós hozzájárulásától függetlenül.

• Az MNB kezdeményezésére meg­valósult és jelenleg is működő, a NAV kezelésében lévő online keresetkimutatási rendszer azon ügyfelek esetében már alkalmas a jövedelem igazolására, akik maguk kezdeményezik az adattovábbítást a hitelező részére, illetve akikről a munkáltatójuk az adott időszakra adó- és járulékbevallást nyújtott be. A lefedett potenciális adóskör kiszélesítése az egyéni vállalkozói, őstermelői státusszal rendelkezőkre, valamint a nyugdíjasokra, fontos előrelépés lenne. Ezenkívül a szélesebb körű felhasználást támogatná az ügyfél-hozzájárulás megadásának egyszerűsítése.

• Szükség lenne egy automatizált, statisztikai alapú értékbecslést lehetővé tevő központi értékbecslési adatbázis létrehozására, amelynek felhasználásával hosszú távon fizikai, helyszíni szemle nélkül is elképzelhető a hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értékbecslésének lefolytatása. Az ilyen, statisztikai alapú értékbecslések jogszabályi háttere a közeljövőben várhatóan adott lesz, azonban az ehhez szükséges adatok elérhetőségének biztosítása is szükséges.

• A jelzáloghitelek fedezetéül felajánlott ingatlanok energetikai jellemzőinek elérhetősége a hitelezők számára támogatná a zöldhitelezés fellendülését, valamint a zöldjelzáloglevelek kibocsátását.

• A hitelhez kapcsolódó biztosítások (például lakásbiztosítás) meglétére vonatkozó információk jelenleg csak manuális úton állnak a hitelnyújtó rendelkezésére. Az MNB 2019-ben indította el osztott főkönyvi technológián (DLT) alapuló projektjét, amelynek célja a jelzáloghitelekhez kötődő biztosítások – első körben lakásbiztosítások – záradékolásának, nyilvántartásának és igazolásának megkönnyítése mellett a bankok és a biztosítók között zajló ügyintézés, információáramlás elősegítése.

• A földhivatali nyilvántartásban szereplő adatok digitális úton történő, kiterjesztett, automatizált hozzáférhetőségének biztosítása szintén hozzájárulna a jelzálog-hitelezési folyamatok egyszerűsítéséhez, ezt leginkább a folyamatban lévő e-ingatlannyilvántartási projekt végrehajtásának felgyorsítása és mielőbbi lezárása támogatná.

3. A jelzáloghiteleknél széles körben használt közjegyzői okiratba foglalás személyes megjelenést igénylő, idő- és költségigényes folyamat. Hosszú távon egy, a közjegyzői hitelesítést virtuálisan megvalósító, sztenderdizált űrlapokon és digitális tájékoztatáson alapuló, annak hitelkockázat-mérséklő és fogyasztóvédelmi előnyeit megtartó elektronikus rendszer kiépítése lényegesen csökkenthetné a hitelnyújtás időigényét és költségeit. Rövid távon azonban jelentős idő- és költségráfordítás takarítható meg alacsonyabb díjak meghatározásával és az elektronikus kivonatok kötelező elfogadásának előírásával.

A Magyar Nemzeti Bank a közel­múltban számos adatbázis tartalmának és elérhetőségének javítására tett javaslatot, ezekkel összhangban a koronavírus-világjárvány okozta gazdasági zavarok kezelésének keretében a kormány is több intézkedést hozott. A hitelezési folyamatok fejlesztése és megfelelő digitalizáltságának elérése érdekében azonban a fent részletezetteknek megfelelően további intézkedések szükségesek.

A szerzők az MNB közgazdasági elemzői, illetve jogi referense