Az Egyesült Államokban 2009 óta először fordul elő, hogy az elnököt párt uralja majd a törvényhozás mindkét házát is, így zöld jelzést kaphat a technológiai cégek jogi szabályozásának reformja. Nem csoda, hogy múlt szerdán, a georgiai szenátorválasztás előzetes eredményeinek ismeretében csak a technológiai részvények nem drágultak, sőt gyengülni kezdtek.
A Capitolium ostroma is rosszul jött a Facebook, a Google és a Twitter vezetésének, a demokraták szerint ugyanis meg kellett volna gátolniuk a zavargások online szervezését.
A reformtörekvések elsősorban az 1996-ban meghozott, tisztességes kommunikációról szóló törvény 230. cikkelyére fókuszálnak, amely kimondja, hogy a közösségi- média-cégek nem perelhetők a felhasználói posztok tartalma miatt. A demokraták azt szeretnék, ha felelősségre lehetne vonni az online platformokat, ha nem távolítják el az erőszakos, fenyegető vagy veszélyes tartalmakat.
Civil szervezetek ugyanakkor már figyelmeztették a demokratákat, hogy ne menjenek túl messzire, mert az Egyesült Államok alkotmányának első kiegészítésébe ütközhetnek, amely kőkeményen védi a szólásszabadságot.
De nem ez az egyetlen törvénymódosítás, amelytől a tech cégeknek tartaniuk kell. A demokrata párti törvényhozók vizsgálják az adatgyűjtési gyakorlatukat és a személyes felhasználói adatok kezelését is.
Egy tavalyi vizsgálatban egyenesen arra jutottak, hogy az Apple, az Amazon, a Facebook és a Google versenykorlátozó gyakorlatot folytat. Most pedig a többség birtokában a feltárt jogsértések nyomán az új kormány eljárásokat indíthat majd a szektor cégei ellen, sőt a feldarabolásuk is benne van a pakliban.
A monopóliumok felszabdalása nem újdonság a tengerentúlon, 1911-ben például a bíróság elrendelte a legendás John D. Rockefeller Standard Oil nevű olajcégének feldarabolását, később az Alcoa és az AT&T is ugyanígy járt.
Jelenleg is több ilyen per van folyamatban a Google és a Facebook ellen, ezekben a tagállamok mellett a Trump-kabinet is a felperesi oldalon áll(t). Mindkét vállalatot azzal vádolják, hogy kisebb versenytársaik kiszorításával és felvásárlásával módszeresen szűkíti a piacot.
Bár néhány demokrata szenátor, például Elizabeth Warren támogatta a perindítást, a big techhel kapcsolatban eleve szkeptikus Joe Biden számára megnehezíti a csata megvívását, hogy ezeknek a cégeknek a vezetői és munkavállalói a Demokrata Párt odaadó hívei közé tartoznak.
A digitális gigavállalatoknak otthont adó San Francisco környékéről Biden kampánya 199 millió dollár rekordtámogatást kapott, míg Trumpé mindössze 22 milliót.
Emellett a Reuters kimutatása szerint a Google, a Facebook és az Amazon számos volt és jelenlegi vezető tisztségviselője tölt be fontos szerepet a minisztériumok átvételét irányító, most formálódó csapatokban, s majd nyilván magukban a minisztériumokban is.
Végül Bidennek állást kell majd foglalnia a digitális adózás ügyében is. Az OECD-ben 2013 óta folyó munkában már az Obama-kabinet sem vett részt, Amerika nélkül pedig nem is jutott messzire a fejlett országokat tömörítő szervezet.
Ugyanakkor a francia parlament által tavaly elfogadott, de egyelőre nem alkalmazott adórendelet jelzi, hogy az Egyesült Államok barátai sem várnak örökké: ha továbbra is reménytelennek látják az egyeztetéseket, rövidesen önhatalmúlag, tetszésük szerint vethetik ki adók tömkelegét a tech cégekre világszerte.
Két tűz között a Facebook és a Twitter
A Facebook részvényei 4 százalékkal, 257 dollár alá, a Twitter részvényei pedig 6,4 százalékkal, 48,2 dollárra estek hétfőn, miután mindkét vállalat letiltotta a platformjáról Donald Trump amerikai elnököt. A részvények árfolyamcsökkenése jelzi, hogy a tech cégek és különösen a közösségimédia-szolgáltatók két tűz közé kerültek, hiszen míg a demokraták felelősnek tartják őket a kongresszus ostromáért, addig a republikánusok a szólásszabadság megsértését emlegetik. Jóllehet, tegnap a nyitás előtti elektronikus kereskedésben mindkét társaság papírjai korrigáltak. Tekintve, hogy Trumpnak csak a Twitteren 89 millió követője van, és megígérte, hogy saját platformot hoz létre, a két céget még további negatív hatások érhetik.
