Felemás a mérleg a céges hiteleknél

A vállalati hitelek állománya elérte a 9363 milliárd forintot decemberben, ami masszív, 12,9 százalékos növekedés 2019 végéhez képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Az állomány emelkedése azonban egyáltalán nem volt egyenletes: miközben csak az első negyedévben 9 százalékkal bővült a nem pénzügyi vállalatok hitelportfóliója, április elejétől december végéig már csak 3,6 százalékos volt az összesített növekedés, sőt, az év utolsó két hónapjában zsugorodott a cégeknél lévő hitelek mennyisége. Nyilvánvaló az is, hogy az állomány két számjegyű növekedésében meghatározó szerep jutott a március óta élő hiteltörlesztési moratóriumnak, nélküle egyértelműen zsugorodott volna tavaly a céges hitelportfólió mérete.

A vállalati hitelállomány összetétele is érezhető változásokon ment keresztül 2020-ban. A folyószámlahitelek állománya például egyetlen év leforgása alatt csaknem az ötödé­vel csökkent, és december végén 1157,5 milliárd forintot tett ki. Az egyéb, éven belüli lejáratú hitelek állománya ugyan 5,7 százalékkal, 960 milliárd forint közelébe emelkedett tavaly, ám ez a növekedési dinamika is jóval elmaradt a piac átlagától. A hosszú lejáratú vállalati kölcsönöknél viszont rendkívül dinamikusan, 20 százalék feletti ütemben nőtt a kimutatott mennyiség. A bőven átlagon felüli növekedés nyomán a hosszú lejáratú hitelek részesedése számottevően emelkedett tavaly: a jegybank adatai szerint december végén az öt éven túli lejáratú kölcsönök súlya már elérte az 50 százalékot, miközben az egy és öt év közöttieké 27,4 százalékos volt, szemben az egy évvel korábbi 46,2, illetve 25,5 százalékkal. A folyószámlahitelek részesedése viszont 17,4-ről 12,4 százalékra apadt 2020-ban, míg az egyéb, éven belüli lejáratú konstrukcióknál 10,7-ről 10,2 százalékra mérséklődött a kimutatott arány. Veszítettek jelentőségükből tavaly a vállalati devizahitelek is, arányuk 43,1-ről 40,3 százalékra csökkent.

A tranzakciók nettó egyenlegének alakulásánál (vagyis az újonnan felvett és a törlesztett hitelek különbségénél) jól látszanak a koronavírus-járvány hatásai. Az MNB adatai szerint tavaly 762,7 milliárd forintot ért el az összesített tranzakciós egyenleg, ami 27,5 százalékkal marad el az egy évvel korábbi 1051,3 milliárdtól. Az viszont, hogy a tranzakciók egyenlege csak ekkora ütemben esett vissza, és stabilan pozitív maradt, nagy részben a gazdaság élénkítését célzó hitelprogramoknak – például a Növekedési hitelprogram újabb ütemének, az NHP Hajrának – köszönhető. Az MNB tájékoztatása szerint tavaly április óta (2021. január végéig) csaknem 25 ezer kis- és középvállalkozás jutott kedvező forráshoz az NHP Hajrá keretében: az 1654 milliárd forintnyi megkötött szerződés több mint felét a működést segítő forgóeszközhitelek tették ki, míg egyharmada új beruházások megvalósulását támogatta. A tranzakciók nettó egyenlegénél ugyanakkor jól látszik a járványhatásból eredő hullámzás is: miközben az első negyedév még 426,4 milliárd forintos pluszt hozott, április és jú­nius között már 124,7 milliárdos nettó törlesztést mutattak a számok, miközben a harmadik és a negyedik negyedévben újra nettó hitelfelvételt – 252, illetve 209 milliárd forintot – jelzett a statisztika. Az idei év kilátásait illetően nagyon sok az olyan bizonytalanság, amellyel számolni kell. Ezek közül a legfontosabb a gazdaság újraindulásának a dinamikája, valamint a cégek beruházási hajlandóságának alakulása, de az állomány nagyságára és minőségére természetesen jelentős hatása lesz a moratórium kifutásának is.