Csatakiáltással indult Brüsszelbe Nagy István agrárminiszter: meg kell védeni a magyar gazdákat

Az Európai Bizottság a tagállamok háta mögött megállapodott Kijevvel, hogy még több mezőgazdasági terméket hozhatnak be az Európai Unióba. Megálljt kell parancsolni Brüsszel politikájának, ami miatt tönkremehet a magyar agrárium – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető szerint a kormánynak a magyar gazdák érdeke és megélhetése az első, amit mindenáron meg fognak védeni. A politikus korábban úgy fogalmazott, hogy Brüsszel beverte a szöget a gazdák koporsójába, hiszen olyan kereskedelmi megállapodást kötött Ukrajnával, amely több mezőgazdasági termék esetében magasabb vagy korlátlan importot engedélyez.

Mint ismert, az ukrán gabona és más mezőgazdasági termékek európai kereskedelmét lehetővé tévő szabadkereskedelmi megállapodás lejárta után nagy vita robbant ki annak kapcsán, hogy Kijev kapjon-e további engedményeket. Brüsszelben végül olyan döntés született, amely az ukrán importkvótákat emelte meg több termék esetében.

A megállapodás szerint az alábbi mezőgazdasági termékek vámmentes importja bővülne az EU felé:

• Cukor: 20 ezer → 100 ezer tonna
• Baromfi: 90 ezer → 120 ezer tonna
• Tojás: 6 ezer → 18 ezer tonna
• Búza: 1 millió → 1,3 millió tonna
• Méz: 6 ezer → 35 ezer tonna

További termékek – például vaj, tejpor, glutén, árpadara, zab – esetében a kvóták az elmúlt évek legmagasabb szintjére emelkednének. Néhány áru, köztük a fermentált tej, szőlőlé, korpa, illetve a Magyarországnak különösen fontos kukorica esetében pedig teljes vámmentességet vezetnének be.

Nagy István ezzel kapcsolatban azt is bejelentette, hogy az Ukrajnával határos uniós tagállamok közösen szólítják fel Brüsszelt, hogy védje meg az európai gazdákat az ukrán mezőgazdasági termékek korlátlan beáramlásával szemben. Hozzátette: az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó nemzeti hatáskörben elrendelt tilalmat Magyarország továbbra is fenntartja.

Vita a közös agrárpolitika (KAP) jövőjéről

Az Európai Bizottság javaslata, miszerint az uniós finanszírozást egyetlen alapba kellene központosítani, kínálhat ugyan bizonyos költségvetési rugalmasságot, de a kritikusok szerint azzal a kockázattal jár, hogy a közös agrárpolitikát egy tágabb, kevésbé fókuszált, kevesebb garanciát nyújtó és közös jövőkép nélküli keretbe oldja fel.

A bírálók úgy vélik, hogy a kétpilléres KAP egyetlen nemzeti programozási modellel való felváltása gyengítené az egységes piacot, késleltetné az alapvető beruházásokat és jelentős egyenlőtlenségeket teremtene a tagállamok között. Mindezt a gazdálkodók jövedelmének veszélyeztetése, a fenntarthatóság aláásása és az agrár-élelmiszerlánc stabilitásának veszélyeztetése mellett.